Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A képviselőválasztás titkosságának veszélyei

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. gKrkesztőség: Budapest, I., Karátsonyi-utca 9. fi szám ára „ elsö feievríí ,2._ p Telefonszám: Aat. 538-83 | a szám ara az eiso teievre U — P. 3. szám. Budapest, 1935. március hó. XVI. évfolyam. A KÉPVISELŐVÁLASZTÁS TITKOSSÁGÁNAK VESZÉLYEI. Irta: dr. Egyed István egyetemi tanár. A magyar politikai életnek régi problémája a titkos választásnak az országgyűlési választásokon való általánosítása, helyesebben: a titkos szavazás bevezetése a nem városi választókerületekben is. A magyar kormányok már évek óta ígérgették ezt a reformot, a megvalósítást azonban húzták-halasztották, amíg végre a jelenlegi kormány többször tett és a nemzeti munkaprogramon 5. pontjába is felvett igéretét — az országgyűlés befejeztének közeledtére is tekintettel — beváltani készül és a vonatkozó törvényjavaslatot legközelebb az országgyűlés elé kívánja terjeszteni, hogy a következő országgyűlési választásokon a titkosság már az egész vonalon érvényesülhessen. A titkos képviselőválasztás általánosítását a közvélemény egy része érthető idegességgel várja és ebben a bizalmatlanságban kétségtelenül a politikai körök egy része is osztozik, hiszen mindenféle titkos és nyilt tervezetek készültek a titkosság veszélyeinek ellensúlyozására. Maga a kormány is a reformot kapcsolatba kívánja hozni a kormányzói jogkör további kiterjesztésével és így a titkosan választott képviselőház jogkörét korlátozni kívánja. Ilyen helyzetben vizsgálat tárgyává kell tennünk a titkossággal együttjáró hátrányos következményeket, hogy a reform jelentőségét mindennapi politikai változásoktól menten, tisztán nemzetünk jövője szempontjából megítélhessük. A titkosság kétségtelen előnyének látszik, hogy módot ad a szavazatjog teljesen szabad, minden befolyástól mentes gyakorlására. Ennek az előnynek az értéke azonban gyakorlatilag elsősorban attól függ, hogy mennyire függetlenek a választó polgárok; ha a választóközönség túlnyomóan anyagilag független egyénekből tevődik össze, egész más a helyzet, mintha a választópolgárok nagyobbrészt függő helyzetben vannak kormányhoz, gazdasági hatalmakhoz, szakszervezetekhez. A titkosság előnyének értéke továbbá attól is függ, hogy milyen nagy a választók politikai érettsége, nevezetesen, hogy rendelkeznek-e elegendő intelligenciával a befolyások elhárítására és vélemé-