Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 6. szám - Régi magyar törvénykezés - régi magyar ügyvédek

229 További kérdés: a Királyi Tábla hol vagyon? F.: Pesten, melynek Praesese a Personális, ki is több assessorokkal együtt vizsgálja a Nemeseknek fontosabb ügyeket és mind azokat, melyek az alsóbb székekről ide hozattatnak. K.: Hány Districiúális Táblák vágynak? F.: Négy, az országnak 4 circnlusai szerint; az 1. vagyon Nagy-Szombatban, a 2. Kőszegen, a 3. Eperjesen, a 4. Debretzenben. Mindenik Tábla áll egy Praesesből, négy Assessorból és egy Nótáriusból. Hogy aztán ezekre a Táblákra mely ügyek tartoznak: -erre a szóbanforgó tájékoztató imígy, n adja meg a feleletet: Kiváltképein ezek: 1. Az adósságnak vizsgálása, ha 1000 for. több. — 2. A Jószágokban való Successiók és Divisióik. 3. A Tútorok tútorságának megvizsgálása. K.: Hol vágynak a Vármegy ék Tábláik? F.: Minden Vármegyékben. K.: Kik a Vármegyék Tábláinak Tagjai? F.: Ezek renddel: 1. A Főispán, a Mágnások közül. 2. Ordinárius és néhol substitutus Vice-Ispán. 3. Két Vármegye Nótáriusa. 4. Szolga Bírák a Processusok száma szerént. 5. Vármegye Perceptora.. 6. Vármegye Fiscusa vagy Prókátora. 7. Commissarius, a ki Katonákra visel gondot. 8. Táblának Assessori, Esküttjei és egyebek. Hogy szó legyen aztán a Köz-lakosoknak* törvényszékeiről is, — ezekről így tájékoztat a fent említett régi írás: 1. A Király Városbélieknek, az ott lévő Tanáts: a honnan a Causáik vitetnek, vagy a Tárnok Székre, mely Budán vagyon, vagy a Personális eleiben. 2. A Mező Városoknak, vagy faluknak első Törvényszéke, az ott lévő Tanáts, a honnan appellálni lehet vagy a Földes Urna, vagy a Vármegyére. Végezetül jön aztán az a 'kérdés, hogy minemű törvényekkel élnek a Magyarok? Erre pedig a felelet a következő: 1. A Tripartitummal, melyet egyben szedett Verbőtzi István és approbáltatott 1514-ben, Uladislaus ikirály által. 2. Az ország-gyűlésén végzett Decrétumokkal. Ezzel aztán ki is merült az igazságszolgáltatási fórumokra vonatkozó tájékoztatás. Békét is hagyunk most már a közel másfél-évszázados kalendáriumnak s ezek után azok felé a nevezetesebb „prókátorok" felé irányítjuk figyelmünket, akik az imént felsorolt fórumok előtt a perbéli felek jogait védelmezték s irodalmi vagy közéleti szerepléseik révén is mindenkor ékességei maradnak a magyar ügyvédi karnak. Dr. Badics Ferenc, a kiváló irodalomtörténeti író és pedagógus, harmincöt évvel ezelőtt, az 1769-től 1869-ig tett ügyvédi vizsgálatoknak az Országos Levéltárban őrzött jegyzőkönyvei alapján sok adatot tett. közzé az ügyvédi vizsgálatot tett magyar írókról. Az ő hasznos kimutatásai nyomán emlékezzünk meg itt egy sorozat régi magyar ügyvédről,, akiket irodalmi és közéleti tevékenységük megmentett attól, hogy annyi sok más ügyvéd-kollegájukkal együtt az ismeretlenség vagy feledés homályában maradjanak. Mindeniknél külön (megjelöljük azt az időt, mikor az ügyvédi vizsga sikeres letétele után az ügyvédségre felesküdtek. Pápay Sámuel (1770—1827), aki hosszabb tanárkodás után Pápán az Eszterházy-család uradalmi ügyésze volt, — felesküdött 1796. június 10-én. A inagynevű Kisfaludy Sándornak két testvéröccse lett jeles ügyvéd,, éspedig Kisfaludy Boldizsár, a későbbi püspöki prefektus, aki 1798.