Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Az igényperek csökkentésének módja

99 Dárday Sándor és Szilágyi Arthur Károly halála. Az utóbbi he­tekben a magyar jogászság két, a sorból kiemelkedő tagját búcsúz­tatta el. Az egyik a pátriárka kort elért Dárday Sándor, akinek a halála különösen és elsősorban a jogirodalom gyásza. Úttörő volt ő a jog­irodalom terén nehéz és ma már alig elképzelhető viszonyok között, amikor a szabad mozgás minduntalan a hatalom által felállított lila­lom Iá kba és akadályokba ütközött. Önálló munkáinak sora és a Jog­tudományi Közlöny alapítása maradandó emléket állítottak számára. Ama boldog emberek közé tartozhatott, akiknél az igazi érdemek elismerését nem tagadták meg. Volt része kitüntetésekben s tudásának megtelelő magas állásokban szolgálhatta hazáját. Harmonikus és tö­kéletes élet felett záródott be sírja. Szilágyi Arthur Károly váratlanul, munkabírása teljében költö­zött el sorainkból. Azok sorába számított, akiket az „igaz ember" epite­tonjával szoktak díszíteni. Nagy tudású jogász, kiváló ügyvéd volt, akit a jogászi és ügyvédi testületek a legelőkelőbb pozíciókba emel­tek. Itt vállalt feladatainak mindig önzetlenül, nagy lelkesedéssel felelt meg. Szeretet és tisztelet övezte őt mindig életében azok részé­ről, akik valaha is közelébe jutottak. Ennek a szeretetnek és tiszte­letnek impozáns megnyilatkozását láttuk végtisztességén, amikor az egész jogásztársadalom nagy tömege — legelőkelőbbjeivel az élen — kisérte őt sírjához. Dr. Zöldy Miklós — egyetemi magántanár. Örömmel regisztrál­juk, hogy lapunk buzgó és lelkes munkatársa dr. Zöldy Miklós az igazságügyminiszteriumba beosztott kir. ügyész a szegedi m. kir. Fe­rencz József tudományegyetemen magántanári képesítést nyert. A büntetőjog tudományának nagyképzettségű és szorgalmas művelőjét megérdemelten érte ez a tudomány emberéhez legméltóbb kitüntetés. Jogegységi kérdés. A m. kir. Kúria elnöke a következő értesítést bo­csátotta ki: „A ni. kir. Kúria I. polgári tanácsa közölte velem, hogy abban az elvi kérdésben, hogy a hitbizományi vagyonnak a trianoni békeszerződés foly­tán más állam fennhatósága alá került részére, vagy annak vételárára alkalmazást nyerhetnek-e továbbra is a magyar hitbizományi jog szabá­lyai, vagy ilyen vagyonra nézve minden vonatkozásban az illető állam joga az irányadó? —• eltérni kivan a m. kir. Kúriának ugyanezt az elvi kérdést eldöntő, az 1931. évi május hó 12. napján P. I. 5024/1930/32. szám alatt kelt, a hivatalos gyűjteménybe fel nem vett határozatától. Minthogy ekként a vitás elvi kérdést az 1930:XXXIV. t.-c. 128. §-ának 1. pontja szerint a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának kell' eldöntenie, a vitás elvi kérdés eldöntése végett a m. kir. Kúriának a közpolgári ügyek­ben alakított jogegységi tanácsát az 1933. évi április hó 2i. napjának (hétfő) d. e. 10 órájára az I. polgári tanács termébe egybehívtam. A m. kir. Kúria I. polgári tanácsa a vitás elvi kérdést a következő­képen szövegezte meg:

Next

/
Oldalképek
Tartalom