Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 3. szám - Az igényperek csökkentésének módja
99 Dárday Sándor és Szilágyi Arthur Károly halála. Az utóbbi hetekben a magyar jogászság két, a sorból kiemelkedő tagját búcsúztatta el. Az egyik a pátriárka kort elért Dárday Sándor, akinek a halála különösen és elsősorban a jogirodalom gyásza. Úttörő volt ő a jogirodalom terén nehéz és ma már alig elképzelhető viszonyok között, amikor a szabad mozgás minduntalan a hatalom által felállított lilalom Iá kba és akadályokba ütközött. Önálló munkáinak sora és a Jogtudományi Közlöny alapítása maradandó emléket állítottak számára. Ama boldog emberek közé tartozhatott, akiknél az igazi érdemek elismerését nem tagadták meg. Volt része kitüntetésekben s tudásának megtelelő magas állásokban szolgálhatta hazáját. Harmonikus és tökéletes élet felett záródott be sírja. Szilágyi Arthur Károly váratlanul, munkabírása teljében költözött el sorainkból. Azok sorába számított, akiket az „igaz ember" epitetonjával szoktak díszíteni. Nagy tudású jogász, kiváló ügyvéd volt, akit a jogászi és ügyvédi testületek a legelőkelőbb pozíciókba emeltek. Itt vállalt feladatainak mindig önzetlenül, nagy lelkesedéssel felelt meg. Szeretet és tisztelet övezte őt mindig életében azok részéről, akik valaha is közelébe jutottak. Ennek a szeretetnek és tiszteletnek impozáns megnyilatkozását láttuk végtisztességén, amikor az egész jogásztársadalom nagy tömege — legelőkelőbbjeivel az élen — kisérte őt sírjához. Dr. Zöldy Miklós — egyetemi magántanár. Örömmel regisztráljuk, hogy lapunk buzgó és lelkes munkatársa dr. Zöldy Miklós az igazságügyminiszteriumba beosztott kir. ügyész a szegedi m. kir. Ferencz József tudományegyetemen magántanári képesítést nyert. A büntetőjog tudományának nagyképzettségű és szorgalmas művelőjét megérdemelten érte ez a tudomány emberéhez legméltóbb kitüntetés. Jogegységi kérdés. A m. kir. Kúria elnöke a következő értesítést bocsátotta ki: „A ni. kir. Kúria I. polgári tanácsa közölte velem, hogy abban az elvi kérdésben, hogy a hitbizományi vagyonnak a trianoni békeszerződés folytán más állam fennhatósága alá került részére, vagy annak vételárára alkalmazást nyerhetnek-e továbbra is a magyar hitbizományi jog szabályai, vagy ilyen vagyonra nézve minden vonatkozásban az illető állam joga az irányadó? —• eltérni kivan a m. kir. Kúriának ugyanezt az elvi kérdést eldöntő, az 1931. évi május hó 12. napján P. I. 5024/1930/32. szám alatt kelt, a hivatalos gyűjteménybe fel nem vett határozatától. Minthogy ekként a vitás elvi kérdést az 1930:XXXIV. t.-c. 128. §-ának 1. pontja szerint a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának kell' eldöntenie, a vitás elvi kérdés eldöntése végett a m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsát az 1933. évi április hó 2i. napjának (hétfő) d. e. 10 órájára az I. polgári tanács termébe egybehívtam. A m. kir. Kúria I. polgári tanácsa a vitás elvi kérdést a következőképen szövegezte meg:
