Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 7. szám - Az Országos Ügyvédszövetség szegedi vándorgyűlésén tartott előadások

293 Assotiation 1928. évi varsói kongresszusán nyujtolt be egy tervezetet dr. Kelemen Sándor. A tervezetet nem tárgyalták és eredeti tormájában valószínűleg nem is lesz megvalósítható. Magánfelek nemzetközi jogi vitáinak eldöntése céljából Brunet párisi professor ajánlja a Vegyes Döntőbíróságok mintájára nemzetközi bíróságok felállítását és 1924-ben az F. L. A. stokholmi kongresszusán dr. Auer Pál magyar üygvéd is terjesztett elő hasonló tervezetet, amelyet azonban nem tárgyaltak. Előadó ugy a működő, mint a felállítandó nemzetközi bíróságok előtt szükségesnek tartja a kötelező ügyvédi képviselet elvének kimondását és indítványozta, hogy az ügyvédgyülés tegyen ezirányban megfelelő lépéseket a nemzetközi ügyvéd Uniónál. Dr. Dettre János „A Nemzetek Szövetsége és a kisebbségi jogvédelem- címen tartolt előadásában arra mulatott rá, hogy a kisebbségek nemzetközi védelmének gondolata milyen fejlődésen ment keresztül, majd ismertette a kisebbségi jogok anyagi és eljárási részét s a jogi szabályozás biányosságait. A kisebbségi jogvédelem dogmatikusai perképességet követelnek a kisebbségek számára, akik a kisebbségi szerződések rendelkezései szerint nem alanyai, hanem tárgyai csupán a nemzetközi szerződéseknek. A perképesség elismerése azonban nem jelentene gyakorlati eredményt a kisebbségek számára, mert az érdekelt államhatalmak soha nem nyugodnának bele abba, hogy alattvalóik perbe hívhassák őket. Meg kell szervezni a Népszövetségnek a kisebbségek diplomáciáját. A Népszövetség küldjön állandó megbízottakat azokba az országokba, amelyekben kisebbségek élnek s ha a kisebbségek között élő népszövetségi megbízottak azt észlelik, hogy a kisebbségi szerződés határozmányai nem tartatnak be, jelentéseik alapján induljon meg hivatalból a panaszeljárás. A kisebbségi védelem hatékony módját be kell vinnünk az alkotó jogászi köztudatba s nemcsak a magyar jognak, de a magyar igazságnak uj útjait is meg kell találnunk. Dr. Eisner Manó szegedi ügyvéd-.Psyehoanalysis és jogtudomány címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a jogtudomány területén mélyreható reformok küszöbén vagyunk. A természeti és a technikai tudományok nagy haladása, a világháború mélyreható megrázkódtatásai szükségessé teszik, hogy az elméleti jogtudomány szoros kapcsolatokat keressen az exakt tudományok, különösen a modern psyehologia felismeréseivel. A psyehoanalysis harminc évi munka után tudományos elismerésre jutott és igazságait a szellemi tudomány területére is alkalmazza. Reik, Wittels, Alexander, Staub nagyterjedelmű és úttörő tanulmányokban tárgyalják a büntetőjog, a kriminal-psychologia, a bűnvádi bizonyítási jog alapkérdéseit. A kérdések súlypontja a bűncselekményekről a bűntevö személyére és a tettes lelki-életére terelődik át. Az egyénnek és a társadalomnak büntetőjogi konfliktusában előtérbe kerül annak a szüksége, hogy a büntetés, a társadalom büntető hatalmának gyakorlása is exakt lélektani vizsgálódás tárgya legyen. A tudati lélektan ezekben a kérdésekben nem szolgál magyarázattal, míg Freud tanításai folytán a lelki folyamatok tartalmi megvilágítást, a lélektani összefüggések szabatos törvényszerűségei nyernek. Bohne, Mezger német, Baumgarten svájci egyetemi jogtanárok és mások nemcsak méltánylással tárgyalják a psyehoanalysis kezdeményezéseit a jog alapvető kérdéseiben, de önálló jogászi megmunkálásban is részesítik azokat. A reform-törekvéseknek előbb az alaki büntetőjog területén kell érvényesülni. A legfontosabb a nyomozati rendszer és a biróképzés reformja. A helyes Ítélkezés követelménye, hogy a büntetőjog psychoanalogizáltassék. Későbbi dolog a modern lélektan igazságainak átvitele a polgári jogba (cselekvőképesség, házassági jog, kiskorúak oltalma stb.). Előadó kívánatosnak tartja, hogy a gyakorlati jogászok köréből tudományos szerv alakuljon a modern lélektan és a jogtudomány összefüggéseinek ntífi Vei ésé re.