Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 10. szám - Felsőbíróságaink jubileuma

299 A királyi Ítélőtábla elnöke a személynök, tagjai voltak a rendes birák helyettesein felül az ülnökök és az itélőmesterek. A királyi tábla 1556-tól kezdve két osztályban működött, az egyik Pozsonyban a nádor, a másik Kassán az országbíró elnöklete alatt; későbbi törvényeink más-más városokban is rendelték törvénykezési időszakok tartását (Eperjes, Nagyszombat) . Szokásban volt azonkivül, hogy a törvénykezési szünetekben az itélőmesterek törvénykezési körútra mentek és egyes hozzájuk utalt ügyekben székhelyükön kivül itélőszéket tartottak (fórum protonotariale). A királyi Kúria bíráskodásának főhátránya ebben a korszakban, hogy csak megszakításokkal működött. E megszakítások a háborús események következtében sokszor évekre, sőt évtizedekre is elhúzódtak; a XVII. század második felében például a Kúria működése majdnem teljesen szünetelt. Nagy hátránya volt továbbá az állandó székhely hiánya és különösen, hogy az ország központjától az időleges székhelyek rendkívül távol estek; ez a hátrány a török hódoltság alól felszabadult részeken volt leginkább érezhető. Az 1715: XXIV. törvénycikk, „hogy a jog és igazságszolgáltatás, mely nélkül az országok fenn nem állhatnak, ugy ez országban, mint kapcsolt részeiben mostantól jövőre pontosabban folyjon", a „tiszta jellemű s a törvényben és hazai dolgokban jártas" férfiak közül bizottságot küld ki; a karok és a rendek e bizotságára ruházzák" a törvények s törvényszékek javításának gondját". A bizottság tagjai „kötelesek lesznek a törvények és törvényszékek átvizsgálását s kijavítását magukra vállalni s azt ha elvégezték, a legközelebbi országgyűlésen előterjeszteni". Addig is azonban a törvény előírja, hogy ugy a nagyobb, mint a kisebb nyolcadoss törvényszékeket, ugy a királyi, mint a hétszemélyes táblán a megállapított időkben „minden további értesítés nélkül, csupán a jelen szabály erejénél fogva" pontosan megtartsák. A kiküldött bizottság munkálatairól nincsenek még biztos értesüléseink; tény azonban, hogy a bírósági szervezet reformja tárgyában ismételten tanácskozások voltak a magyar urak részvételével Bécsben s ez értekezleteken erős ellentét mutatkozott a király és a magyar rendek állásponja között különösen a vidéki kerületi táblák szervezése kérdésében. A legközelebbi országgyűlés 1722-ben Pozsonyban gyűlt össze és egy teljes évig folytatta tárgyalásait. Ez az országgyűlés, amely a törökök felett aratott győzelem örömére és a királyi család iránt érzett hálából a Habsburg-ház leányágának trónörökösödési jogát (a pragmatica sanctiot) törvénybe iktatta (I. és II. törvénycikk), amely az ország 20*