Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 7. szám - A nemzetközi Duna és a jog

413 i Mosásainak döntései alapján, akár honosítás által, akár valamely szerződéses kihatás alapján megszereztek, vagy meg fognak szerezni és hogy az ilyen személyeket ugy tekinti, mint akik uj állampolgárságuk folytán eredeti hazájuk iránt minden állampolgári kötelesség alól minden tekintetben fel vannak oldva." E rendelkezések alig értelmezhetők másként, mint: ugy, hogy a szövetséges és társult hatalmaknak az állampolgársági';! vonatkozó rendelkezéseit és illetékes hatóságainak e tárgyban hozandó döntéseit Magyarország akkor is köteles elismerni, ha azok a békeszerződésben foglalt elveken tulmennek, illetőleg azokkal ellentétben állanak, vagyis, hogy a békeszerződésnek idevonatkozó rendelkezései egyoldalúan Magyarországot kötik, a szövetséges és társult hatalmakat pedig nem. Ez az elv ugyan teljes ellentétben áll a szer ződés fogalmából folyó kölcsönös megkötöttséggel s mint ilyen képtelenségnek látszik. De ne feledjük el, hogy abban a békefcervessetben foglaltatik, mely csak formáját tekintve szerződé.-, lényegében az entenfe egyoldalúan megállapított békefeltétele s amelynél a szemben álló „szerződő" feleknek a parancsoló s a feltétlenül engedelmeskedő szerepe van kiosztva. A nemzetközi Duna és a jog. Irta: 0. Rónay Tibor dr„ korvettkapitány. A Dunán a torkolattól egészen a Vaskapuig közlekedhetnek a kisebb tengeri hajók, ezért erre a szakaszára a tengeri hajózási- és jogszabályok voltak mérvadók a világháború kitöréséig. A földrajzi helyzet nem változott azóta, a tengeri hajók ezentúl sem fognak Bécsig vagy Passauig járhatni a Dunán, de hát ilyen csekélységgel mit sem törődnek a, győztes szövetségesek, akik a földrajzi határokkal a hegyhincokat, folyó vonalakat, néprajzi és kulturális, ipari és gazdasági összetartozást, ezeréves történelmet sem akarják tekintet be venni Európa balkánositásánál, amit ők békének neveznek. Biztosra vehető, hogy Bécsig vagy Passauig nemzet közi forgalmi útvonalnak fogják nyilvánítani a Dunát, vagyis jogi szempontból véve tengernek lesz tekintendő. Ezen fontos változásra felhívom hajósaink, kereskedőink és szállítmányozóink, biztosító- és hitelintézeteink, de különösen jogászaink figyelmét, hogy már most foglalkozva e tárggyal, váratlanul ne érje őket a bekövetkezendő esemény, hanem jóelőre tisztázzák a felmerülő kérdéseket és adandó alkalomkor kész javaslatban fejezzék ki óhajaikat, vagy a vitás pontoknál ismerve és átgondolva a helyzetet, ezáltal máris előnyben legyenek. Az idevágó kérdéseket csak röviden érint1