Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 21. szám - A bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség és következményei. [Előadás] a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1910. évi deczember hó 3-án tartott teljes-ülésén. Concha Győző bizottsági elnök elnöki megnyitó beszédével

50 szolgálat, úgy az osztrák, mint a magyar kormánytól füg­getlen közszolgálat,1 a boszniai közhivatalnokok nem szervei sem Ausztriának, sem Magyarországnak, valamint nem közös szervei Ausztriának és Magyarországnak, hanem külön szervei Boszniának és mint ilyenek, kizárólag az uralkodóval, illetve az e tartományok közigazgatását vezető kormányhatóságok­kal állanak közvetlen szolgálati viszonyban. Szóval a bosz­niai közhivatalnokok nem Ausztriának és Magyarországnak, hanem kizárólag Boszniának közhivatalnokai. Egy önálló boszniai közszolgálat és egy külön boszniai közhivatalnoki kar fogalmának kiképződése bizonyos mérték­ben trialistikus mellékizü következménye a 3. §. 4. pontjá­ban foglalt rendelkezésnek, a minek bekövetkezése bizony­nyal messze túlment az önkormányzati szabályzat alkotói­nak szándékán. Úgy vélem, e rendelkezés megalkotásánál inkább az a szempont lehetett irányadó, hogy a tartományi illetőség megadásával közelebb kivánták hozni a közhivatal­nokokat a néphez, de egyúttal ez úton kivánták biztosítani a Boszniába betelepedett közhivatalnoki családok számára is a közhivatalokat, mert ma már a kormánynak számolnia kell azzal az áramlattal, mely a bosnyák nép részéről a ma­gyar és osztrák elemnek a közhivatalokba való inváziója ellen megnyilvánul és a mely már kizárólagos jogot formál a közhivatalokhoz a tartományi illetőségűek számára." Más­részt e rendelkezés felvételének tulajdonképeni indokát abban kereshetjük, hogy a jogalkotó tényezők méltányosnak látták, azok számára, a kik a közügyek intézésében vesznek részt, a tartományi illetőség megadása útján biztosítani ama jogo­1 Az a körülmény, hogy az 1878 deczember 15-iki szolgálati szabályzat értelmében a magyar és osztrák közhivatalnokok alkalma­zása a magyar, illetőleg az osztrák ministerelnök hozzájárulásával történik, inkább csak politikai szempontból alkalmazott nyilvántartás­nak felel meg, de nem állapít meg a magyar és osztrák honos bosz­niai közhivatalnokokra nézve szolgálati kötelezettségeket a magyar, illetőleg az osztrák kormánynyal szemben. 2 A boszniai tartománygyűlés ez iránti követeléseit már a tarto­mánygyűlés első ülésszakán, 1910. év június havában resolutió útján is kifejezte. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom