Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 21. szám - A bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség és következményei. [Előadás] a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1910. évi deczember hó 3-án tartott teljes-ülésén. Concha Győző bizottsági elnök elnöki megnyitó beszédével

25 megkórdeztetése nélkül disponál statusváltozásuknak kérdésében és megfosztván őket tartományi illetőségüktől, egyszerűen besorozza a ratificatio időpontjában Törökországban tartózkodó bosnyákokat a török állampolgárok közé. Az egyezmény e czikkével Ausztria és Magyarország igen messzemenő concessiót tett Törökországnak, mert alattvalóinak egy részét, oly személyeket, a kiket boszniai illetőségüknél fogva minden kötelezettségük, tehát a védkötelezettség is már Ausztriához és Magyarországhoz fűzött, Törökországnak átengedett. A tartományi illetőségre vonatkozó jogforrások között nevezetes szerep jut ekként az 1909. évi február 26-iki conventiónak, mert ez jelentékenyen szűkebbre szorította a tartományi illetőségű személyek körét, mint a minő volt az az annexió pillanatában. Nézzük már most, hogy a Bosznia és Herczegovina jogi helyzetében 0 Felsége souverain jogainak kiterjesztése által beállott változás, minő kihatással volt a tartományi illetőség szerepére és jelentőségére. Bosznia es Herczegovina annexiójával a bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség lényegileg nem változott, mert az annexió e tartományoknak pusztán nemzetközi jogi helyzetét változtatta meg, de érintetlenül hagyta azt a kapcsolatot, mely Boszniát a monarchia két államához fűzte és így -az a kötelék is, mely Bosznia és Herczegovina népének e tartományokhoz való tartozását fejezte ki, lényegében érintetlen maradt. A belső konstelláczió Ausztria, Magyarország és Bosznia között ezután sem változott; az annexió tehát nem hozta Boszniát szerves kapcsolatba a két állammal és így Bosznia nem vált alkotó részévé valamely magasabb állami egységnek, nem jutott egy egységes államhatalommal jogviszonyba,* hanem ez idő szerint csupán tartozéka a monarchia két államának, egy külön közigazgatási terület, eovpus separatum, mely ideiglenesen, úgy mint * Jaeger szerint Bosznia a monarchiának, mint egységes jogalanynak, alkotó részévé vált. «Das Yerfassungsstatut für Bosnien und das Staatsrecht der Monarchie.» (Die Freistatt. 1910. 24. sz.) 49