Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 21. szám - A bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség és következményei. [Előadás] a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1910. évi deczember hó 3-án tartott teljes-ülésén. Concha Győző bizottsági elnök elnöki megnyitó beszédével

14 ban Boszniában és Herczegovinában községi illetőséggel bírlak és egyúttal e tartományok területén tartózkodtak, a «domiciliós et originaires», mint a hogyan azt Pétitek1 és Schneller- állítják, avagy minden odavaló illetőségi/ török állampolgárra, tekintet nélkül actuális tartózkodási helyére, kiterjedt-e a két occupáló állam fenhatósága. A berlini szerződés XXV. czikke felhatalmazta Ausztriát és Magyarországot Bosznia és Herczegovina megszállására és kormányzására. A kormányzás más szóval uralmat jelent és minthogy a berlini szerződés sem formai, sem tartalmi korlátot nem állított, sem időbeli határt nem szabott e felhatalmazásnak, a kormányzás átvétele az uralom egész korlátlan teljességét, azaz mindama jogok átvételét jelentette, melyek az államhatalomból folynak és a melyek addig ott Törökországot illették meg. Vagyis a kormányzás átvétele útján ugyanannyi jog szállott Ausztriára és Magyarországra, mint a mennyi Törökországot illette e tartományok területe és népe felett és így mindazon személyek, a kik felett ez ideig Törökország gyakorolta az államhatalomból folyó felségjogokat, azontúl Ausztria és Magyarország impériuma alá kerültek. Ha tehát azt akarjuk meghatározni, hogy mely személyekre terjedt ki a két occupáló állam fenhatósága, akkor csak azt kell megállapítanunk, hogy kik tartoztak azon időpontig Törökország fenhatósága alá. Miután pedig kétségtelen, hogy Törökországot mindazon személyek felett megillette az uralom joga, a kik Bosznia és Herczegovina jogi kötelékébe tartoztak, akár e tartományok területén, akár azon kívül tartózkodtak, következésképen mind e személyek kivétel nélkül, vagyis azon török állampolgárok, a kik az occupatio időpontjában Bosznia vagy Herczegovina valamely községében illetőséggel birtak, Ausztria és Magyarország uralma alá kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azon időpontban Boszniában, vagy azon kívül tartózkodtak.3 Ezek 1 «De la condition juridique des Bosniaques et des Herzégoviniens en pays étrangers.» (Revue de droit international. 1901. 3. sz. 247. 1.) 2 «Die staatsrechtliclie Stellung von Bosnien und der Herzegowina.» Leipzig, 1892. 205. 1. 3 Azon török állampolgárok viszont, a kiknek az occupatio idő38