Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 24. szám - Bosznia és Herczegovina államjogi helyzete s a bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség. [Előadás] a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1911. évi február hó 24-én tartott ülésén

11 valamint Boszniának ós Herczegovinának egyéb katonai intézményei — a mint a tartományi önkormányzati szabályzat mondja — a monarchia véderejének szerves alkotó részét képezik, az a közös hadsereg egységéből szükségképen folyik. Hasonló a helyzet az állampolgári jogokra és pedig úgy a szabadságjogokra, mint a politikai jogokra vonatkozólag is. A szabadságjogok az államhatalomnak önmaga által megállapított korlátjai, a melyeken túl az állam nem avatkozhatik be az egyesek életviszonyaiba s így ezek a szabadságjogok az egyesek számára egy az állami beavatkozástól mentes szabad cselekvési kört. a status libertatist biztosítják. Mivel sem a külön magyar, Bem a külön osztrák államhatalom nem érvényesülhet Bosznia és Herczegovina lakosaival szemben, hanoin csak a két államnak a boszniai orgánumok által gya korolt közös hatalma, természetes, hogy a szabadságjogok csak ezekre a boszniai szervekre — törvényhozásra és kormányzatra állapíthatnak meg korlátozásokat s így a tartományi illetőségű egyéneket csak Boszniával, mint külön politikai közülettel szemben illethetik meg. A bosnyák-herczegovinai tartományi illetőségű egyéneknek politikai jogai sincsenek sem Magyarországgal, sem Ausztriával szemben, ők nem vehetnek részt sem a külön magyar, sem a külön osztrák államhatalomnak, hanem csak a kél állam közös hatalmának a gyakorlásában, a mely hatalom kizárólagosan Boszniának a területén érvényesül. A boszniai tartományi illetőségű egyének tehát nincsenek sem Ausztriával, sem Magyarországgal közvetlen jogviszonyban, csak Boszniával, mint külön politikai közülettel szemben vannak jogaik és kötelességeik, a mint ez szükségképen következik is a bosnyák-herczegovinai tartományi illetőségnek, mint egy önálló és legmagasabb rangú politikai statusnak a fogalmából, a mely status az osztrák és a magyar állampolgárságtól egészen független. A tartományi önkormányzati szabályzat értelmében az o>. trak es a magyar állampolgárok is részt vehetnek bizonyos feltételek mellett a parlamenti választásokban. Királyfi ebben egy alkotmányjogi irreguralitást lat, a mely teljes ellentétben áll a parlamenti választási jog fogalmával, szerinte 901