Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 24. szám - Bosznia és Herczegovina államjogi helyzete s a bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség. [Előadás] a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1911. évi február hó 24-én tartott ülésén

1 i Bosznia es Herczegovina Magyarországnak és Ausztriának a mellékországát képezi. A mellékország fogalma egészen ráillik ezekre a tartományokra.* Mellékország alatt az állam területének azt a részét értjük, a mely a többi területrészektől, az u. n. főországtól eltérő módon kormányoztat]k s a mely a főországban concentrált politikai életben nem vesz részt. Azoknál a népeknél találkoznak ezzel az államjogi alakulattal, a melyek a culturának alacsonyabb fokán állanak, mint az állam többi részének, a főországnak a polgárai. Az európai államok gyarmatainak a legnagyobb része az anyaországnak ilyen mellékországát képezi. Bosznia is ilyen mellékország, csak nem egy, hanem két országnak, Ausztriának és Magyarországnak a közös mellékországa. A mellékország lakosai nem polgárai az anyaországnak, így pl. az afrikai német gyarmatok lakosai kifejezetten nem németbirodalmi állampolgárok s így nem gyakorolhatják azokat a politikai jogokat, a melyek az anyaország polgárait megilletik. Éppen ebben jut kifejezésre a mellékország alárendelt jelentőségű szerepe az állami életben. Hogy a mellékország lakosai esetleg részt vesznek a mellékország külön politikai ügyeinek az intézésében, az tehát a főállam által nem absolut módon, hanem a nép részvételével kormányoztatik, az természetesen mit sem változtat a mellékország jellegén. Boszniának és Herczegovinának a lakosai tehát nem csak azért nem magyar, vagy osztrák állampolgárok, mert a tartományok hovatartozásának a kérdése még eldöntve nincs, ez szükségszerű folyományát helyezi a tartományok mai alárendelt államjogi helyzetének. Bosznia lehetne a magyar szent korona exclusiv dominiuma ; de ha megtartaná a mai mellékország jellegét s nem venne részt a főállam politikai életében, lakosai akkor sem volnának teljes jogú magyar állampolgárok, közjogi helyzetük egészen más volna, mint a magyar állampolgároké. A mellékország rendes körülmények közt a főállamnnk képezi a kiegészítő részét s nem alkot egy különálló poli* Stewbach: Die bosnische Verfassnng. Jahrbruch des öft'. Rechts IV. kötet, J910. 482. 1. 194