Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)
1911 / 24. szám - Bosznia és Herczegovina államjogi helyzete s a bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség. [Előadás] a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1911. évi február hó 24-én tartott ülésén
is, hogy egy idegen állam területén egy 'másik állam gyakorolja egész kiterjedésében és minden idői korlátozás nélkül az államhatalmat, Boszniának a monarchiánk által való kormányzatát puszta tényleges állapotnak minősíteni nem lehet; az nemzetközi szerződéseken alapuló jogi állapot volt. Hogy a magánjog köréből vegyünk egy hasonlatot, a tényleges állapotnak jogi állapottá való átváltoztatásával állunk-e szemben, a mikor egy adás-vevés esetén brevi mann adják át az uj tulajdonosnak azt a lakóházat, a melyet addig bérlet czimén tartott birtokában? Nem egy jogi állapot változik át egy egészen uj jogi állapottá? Egészen elhibázott az az álláspont is, a mely szerint Bosznia egy külön államot képez, a monarchia két államával reál-unióban áll s mint egyenrangú fél csatlakozik az Ausztria és Magyarország között fennálló államszövetséghez. Ezt az álláspontot tudomásunk szerint csak Geller Leo, bécsi ügyvéd igyekszik tudományos ervekkel támogatni.* Szerinte Boszniának a monarchia két államához való viszonya lényegében megegyezik Ausztria és Magyarország egymáshoz való viszonyával. Csak a közös ügyekre nézve van eltérés, mert ezeknek az intézésében Bosznia nem vesz részt, ügy bogy ebben a tekintetben jogállása az üzletkezelésből és a képviseletből kizárt társulati tag jogállásához hasonlítható. Ez az álláspont egészen tarthatatlan. Bosznia AusztriaMagyarországgal nem a coordinatio, hanem a subordinatio viszonyában van; ezt bizonyítani is egészen felesleges, az idevonatkozó közjogi szabályok világosan mutatják Beal-unio tehát nem lehet közöttük, mtrt a real-unio mindig egyenjogú és egyenrangú államoknak a szövetsége. De arról sem lehet szó, hogy Bosznia Ausztria-Magyarország suverainitása alat tálló félsuverain állam. A félsuverain állam is kell, hogy rendelkezzék az államiságnak minden lényeges attribútumával, Bosznia pedig az államiságnak éppen a leglényegesebb alkatelemével nem rendelkezik : nincs külön államhatalma. * Geller: Bosniscli-liercegovinische VerfaPsungs- und Politische Grundgesetze. 1910. 9. és k. 1. 185