Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 21. szám - A bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség és következményei. [Előadás] a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1910. évi deczember hó 3-án tartott teljes-ülésén. Concha Győző bizottsági elnök elnöki megnyitó beszédével

94 leg külföld. Sőt közjogilag nem válik belfölddé Bosznia még az annexió tényének törvénybe iktatása által sem, mert, a mint azt az annexióról szóló osztrák javaslat kifejezetten is hangoztatja,1 e tartományoknak Magyarországhoz és Ausztriához való területjogi viszonyában az annexióval sem állott be változás. Magyarországra nézve sem az annexió tényének beczikkelyezése fogja Boszniát belfölddé tenni, hanem csak annak a külön magyar jogczim alapján való beczikkelyezése. Elvileg tehát Bosznia és Herczegovina területe ma nem belföld, azonban az e tartományok nemzetközi jogi helyzetében beállott változás, valamint a tényleges közös birtoklás mellett nem vonhatjuk kétségbe annak az álláspontnak jogosultságát, mely a Curia említett határozatában nyilvánul, hogy t. i. bizonyos vonatkozásokban Bosznia területét már a jelenlegi helyzet mellett is belföldként kezelhessük, a menynyiben azt a gyakorlati jogélet szempontjai megkívánják. De minden olyan esetben, a mikor Boszniát belföldként kívánjuk kezelni, ez iránt positiv rendelkezés teendő, mert ma Boszniának külföldi minősége a szabály és belföldként való kezelése csak kivétel. E kivételek megállapítása tekintetében mindig a czélszerűségi szempontok lesznek irányadók. így pl. czélszerűségi szempontból, a Boszniával való gazdasági érintkezés intenzivebbé tételének szempontjából mindenesetre indokolt volna, hogy Bosznia a kettős megadóztatás elhárítása czéljából belföldként Ítéltessék meg, úgy, mint a hogyan pl. a német jog a védterületek jogviszonyairól szóló törvényben kifejezetten is kimondotta, hogy a kettős megadóztatás elhárításáról szóló törvény alkalmazása szempontjából a védterületek belföldnek tekintendők.Belföldként ítéli meg Bosznia területét ujabban a belügyministerium is, s ehhez képest a Bosznia területére való vándorlást nem tekinti kivándorlásnak és eltérően az eddigi gyakorlattól, nem ad többé elbocsátási okiratot a Boszniába 1 1162. der Beilagen zu den stenogr. Protokollon des Abgeordnetenhauses. XVIII. Session. 1908. 4. 1. 2 1900. szeptember 10-iki német törvény 9. §. 3. bek. 118