Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 21. szám - A bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség és következményei. [Előadás] a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1910. évi deczember hó 3-án tartott teljes-ülésén. Concha Győző bizottsági elnök elnöki megnyitó beszédével

76 menye, hogy ez, az állampolgárság összes attribútumaival felruházott jogviszony a külfölddel való érintkezésben is elismertetését igényli, vagyis megilleti azt a nemzetközi jogi önállóság is. A bosnyákok és herczegovinaiak tartományi illetőségüknél fogva Bosznia jogrendjének tagjaivá válván, e külön jogterület uralma alá kerülnek összes jogviszonyaikban, közjogi, magánjogi és büntetőjogi viszonyaikban egyaránt. Boszniai tartományi illetőségük fogja meghatározni jogi helyzetüket nemcsak Bosznia és Herczegovina területén belül, hanem azon viszonyokban, a melyekben az állampolgárság irányadó az egyén jogi megítélése tekintetében, e tartományok területén kivül is. A külföldön végzett cselekményeikben és jogügyleteikben is a boszniai törvények szabályai kötik őket, és miután a status personalis körébe tartozó jogviszonyokban, a szemelyállapot és cselekvőképesség kérdéseiben az államok általában az egyén honi jogát alkalmazzák, a bosnyák jog a tartományi illetőségűek személyes jogviszonyaiban a külföldön is alkalmazást nyer. Például az 1883 április 17-iki boszniai váltótörvény 1. §-a * szerint csak a bejegyzett kereskedők birnak szenvedő váltóképességgel.2 Ha tehát egy olyan állam bírósága előtt, mely a honi jog alapján áll, így magyar bíróság előtt hivatkozik egy tartományi illetőségű személy, a ki nem bejegyzett kereskedő, szenvedő váltóképességének hiányára, akkor a magyar bíróság ezt a körülményt a boszniai váltótörvény alapján fogja elbírálni, minthogy váltótörvényünk 95. §-a értelmében a külföldiek szenvedő váltóképességére nézve a váltókötelezett honi joga irányadó."5 1 Sammlung, 1883. 450. 1. 4170/IIL sz. 2 A boszniai váltótörvény megalkotása idejében talán még indokolt volt a korlátolt váltóképesség kimondása, azonban Bosznia gazdasági és társadalmi viszonyainak mai állása mellett úgy vélem, e különleges rendelkezés fentartására, a mely mellett pl. egy gyümölcsárus asszony, ha czégét bejegyezteti, váltóképes, míg egy nagybirtokos nem bir váltóképességgel, többé szükség nincsen. E rendelkezés ma már a Boszniával való gazdasági összeköttetéseink akadályává válik, mert visszatartja a magyar kereskedőket az e tartományok lakosságával való érintkezéstől. 3 Feltéve, hogy nem belföldön vállalt váltói kötelezettség teljesítéséről van szó, - értve itt belföld alatt a magyar váltótörvény ha1(10