Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 11. szám - A camorra

11. sz. Magyar Jogász-Ujság 13a biró a National Congress of Moihers által márczius hónapban Washingtonban megtartott első amerikai nemzetközi gyermekvédelmi kongresszus tárgyalásairól tartott ezután fölolvasást. A fölolvasó, aki a kongresszuson mint a magyar királyi kormány képviselője vett részt, előadta, hogy a National Congress of Mothers oly amerikai nemeslelkü hölgyek szövetkezése, a kik 1897-ben az egyesülésüket a közélet szellemi és erkölcsi nívójának emelése czéljából alakították. Különösen az anyaság nagy és szent föladatainak mélyebb és igazibb megértésére törekedvén, egyik fő czéljuk a gyermekélet minden vonatkozásának lelkiismeretes tanulmányozása. Az az általános elismerés és halála, a melylyel az egész nemzet a Congress of Mothers tevékenységét kiséri, élénk kifejezést nyert az észak-amerikai Egyesült-Államok elnökének, Rooseveltnek a kongresszus megnyitása alkalmából tartott beszédében, a melyben kijelentette, hogy az anyák kongresszusa az egyetlen testület, melyet még a szabadságharczban győzedelmes hősök elébe is helyez, mert a politikai vagy a gazdasági élet bármely balsikerét a jövő nemzedék mindig helyrehozhatja még, de ha az anyák nem teljesitik kötelességüket, ugyajövő nemzedék vagy egyáltalán elmarad vagy satnya lesz, a melynek jobb volna, ha egyáltalán nem születnének utódok. Hazai viszonyainkra való tekintettel elsőrendű fontosságú a gyermekbiróságok és az ezekkel kapcsolatos próbára bocsátás intézménye körül kifejtett eszmecsere volt. Az előadott tapasztalatok mindannyian megegyeztek abban, hogy (z íz intézmény lényegesen bevált; magában Newyorkban öt év alatt 6579 próbára bocsátott gyermek közül 5543-at sikerűit megmenteni. Abban is megegyeztek azonban a vélemények, hogy az intézmény súlypontja, lelke a probation officer-nek, a próbára bocsátott egyént ellenőrző közegnek személyében rejlik. Az előadó teljesen meg van győződve arról, hogy a fiatalkorúak próbára bocsátásának az angol-amerikai rendszer szerint megvalósítása, amint azt a parlamenti tárgyaláson benyújtott büntető novellában tervezik,nálunk is föltétlenül be fog válni. Végül a választásokra került a sor. Elnök lett Rickl Gyula miniszteri tanácsos, alelnökök lettek Balog Jenő egyetemi tanár, Baumgarten Izidor koronaügyészhelyettes és Moravcsik Ernő Emil dr. egyetemi tanár, ügyvezető titkár Friedmann Ernő dr., titkár Bernolák Nándor dr., pénztáros Eramer Emil dr. ügyvéd. A választmány tagjai lettek: Angyal Pál, Doleschall Alfréd dr., Edvi-Illés Károly, lnkey Ferencz, Kiss Gyula dr. miniszteri tanácsos, Márkus Dezső, Pap József dr., Salgó Jakab dr., Székely Ferencz, Török Aurél dr., Vargha Ferencz dr., Vísontai Soma, Tőry Gusztáv, Szászy Béla dr., Balog Arnold dr., Szilágyi Artúr Károly dr., Berger Miksa, Czárán István dr., Scha/fer Károly és Langer Jenő dr. /\ Az In effigle kivégzés. A lapunk mult éri 24. számában e themáról közöltekhez hozzáfűzzük még a következőket: PJutarchos tanúsága szerint, a rómaiak minden év május havában, egy magas hegy csúcsáról az alatta fekvő patakba dobták az argosiak képeit, annak az emlékére, hogy azok az ő őseikkel hasonlóan bántak. Francziaországban, a monarchia első századaiban, nem volt szabad a bíráknak a távollevők fölött itélkezniök. Nagy Károly capitulare-i határozottan megtiltották ezt. I. Ferencz 1536. évi rendelete tesz először említést az in effigie kivégzésről, de csak annyiban, amennyiben azt rendelte, hogy a megszökött elitéltekre vonatkozó ítéletek alkalmas helyeken nyilvánosan kifüggesztessenek. Ugyanezt az intézkedést tartalmazza IX. Károlynak egyik, 1566. évi rendelete is. Az 1570. évi királyi rendelet már nyíltan elrendeli, hogy az elmakacsolt bűntettesek in effigie kivégzendők. Houssaye, franczia történetíró szerint, La Vallette herczeget, 1679-ben három helyen, Párisban, Bordeauxban és Bayonneban, végezték ki in effigie, valószínűleg azért, hogy „gyalázatát megsokszorozzák." /\ Kutyák a rendőrség szolgálatában. A berlini rendőrség nemrégen a polgári és katonai hatóságok s a sajtó képviselőinek a jelenlétében bemutatta a szolgálatában álló kutyáknak a nyomozásban tanúsított ügyességét. A nyomozási czélból igénybevett kutyák háromfélék, u. m. juhászkutyák, angol kutyák és német kopók. Az előbbiek a legrettenetesebbek s a rendőrök és az álgonosztevők közötti szimulált harczban nagy ügyességet, bámulatos gyorsaságot és ravaszságot tanúsítottak. Az angol és a német kutyákat főleg a vizben kifejtendő ügyességre tanították ki /\ Az öngyilkosság Spanyolországban. A legutóbb kiadott s az 1901. évre vonatkozó spanyol bűnügyi statisztika adatai szerint, a mondott évben Spanyolországban 438 öngyilkosság és 167 öngyilkossági kísérlet történt. Az öngyilkosok között volt 342 férfi és £6 nő ; az öngyilkos-jelöltek között pedig volt 101 férfi és 66 nő. A legtöbb öngyilkosság a madridi és a malagai kerületben történt. Ami az öngyilkosságok okait illeti, 87 férfit beteg ség, 70-et anyagi baj, 54-et pedig családi viszály kergetett a halálba ; viszont a nők közül 40 családi viszály, 31 szerelmi csalódás, 30 pedig betegség miatt lett öngyilkos. 170 férfi fegyverrel vetett véget életének; 100 férfi fölakasztotta magát, 66 pedig a vizbe ugrott. A nők közül 46 az emeletről ugrott le, 34 pedig a vizbe ugrott; 43 nő pedig méreggel vetett véget életének. Az öngyilkosok életkorát illetőleg, a férfiak többsége (135) husz és harmincz, a nőké (65) pedig tiz és husz év között volt. Ami a családi állapotot illeti, a férfiak közül 210 nőtlen, 89 nős, 107 özvegy, 37 pedig ismeretlen állapotú volt; a nők közül 110 hajadon, 25 férjes, 17 özvegy és 10 ismeretlen állapotú volt. A foglalkozást illetőleg, a napszámosok voltak túlsúlyban. A legtöbb öngyilkosság február (74) és deczember (71), a legkevesebb pedig november (22) és október (30) hóban történt. — A Magyar Jogászegylet könyvkiadóvállalatában legközelebb Tarde: „Criminalité comparée" czimü müvének fordítása fog megjelenni. E munka magában foglalja Tarde-n&k kriminológiai elméletét és mint az uj büntetőjogi iránynak előhírnöke, kiválóan számithat a jogászközönség érdeklődésére. A könyvet dr. Lengyel Aurél fordította le és Cuche, grenoblei egyetemi tanár, Tarde tanításának folytatója látta el előszóval. A Magyar Jogászegylet tagjainak biztosította azt a kedvezményt, hogy könyvkiadó-vállalatát a kitűzött határnapon tul is korlátolt számban, a 18 koronás bolti ár helyett 12 korona kedvezményes áron megkaphassák. A kik erre igényt tartanak, szíveskedjenek a Magyar Jogászegylet titkárságánál (V., Szemere-u 10.) jelentkezni. A nyári hónapok alatt a Magyar Jogászegylet könyvtára, melyben különösen a külföldi jogi folyóiratok teljes gyűjteménye foglaltatik, a következő napokon áll rendelkezésére az érdeklődőknek: júniusban 6-án és 20-án, júliusban 4-én és 18-án délutánonként 6— Va7 óra között. .———^^