Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 7. szám - A spanyol anarchista törvény

7. sz. Magyar Jogász-Ujság 03 meg, mely az előadónak ösmertető kritikai fejtegetéseit nagy érdeklődéssel s tetszéssel fogadta. Ott voltak többek közt: Márkus Dezső kúriai biró, dr. Gaár Vilmos, dr. Fodor Ármin, dr. Reichard Zsigmond, dr. Dévai Ignácz kir. táblai birák. Az előadás után dr. Szilágyi Artúr Károly östuertette a budapesti kerületi árubizottságok szervezését, mely intézmény alapjául fog szolgálhatni az osztrák novellában tervezett gyámtanácshoz hasonló gyámhatósági végrehajtószerv meghonosításának. Az egylet márczius 14-én tartotta meg első magánjogi vitaestélyét. Az ezentúl minden szombaton rendezendő vitaestély czélja,hogy nem nagyobb előadások,hanem fesztelen eszmecsere formájában tárgyalja az egylet a polgári törvénykönyvünk tervezetének egyes fontosabb kérdéseit. Az ily üléseken történt felszólalások formához nincsenek kötve, gyorsírói feljegyzés tárgyát nem képezik és különösen gyakorlati czélokat szolgálnak, ugy, hogy mindenki, a kinek bármily csekély megjegyzése vagy gyakorlati aggálya van, ennek kifejezést adhat. A jogászegylet czélja, hogy ezáltal az egész müveit magyar jogászközönséget megnyerje magánjogi törvénykönyvünk előkészítésére. Az első estélyen dr. Szladits Károly törvényszéki biró adta elő a Tervezet 1138. §-a alapján a vétkesség fokozatának kihatását a kártérítés terjedelmére. Röviden vázolta a kérdés elvi jelentőségét és gyakorlati példákon mutatta ki az elfoglalt álláspont horderejét. Utána a tárgyhoz szólottak: dr. Scluvarz Gusztáv egyet, tanár, Márkus Dezső és Reichard Zsigmond táblabírák, dr Wittmann Mór, Reitzer Béla. Azonkívül közbeszólásokkal vagy rövidebb megjegyzésekkel számosan vettek részt a vitában. A nagyszámú jogászközönség nagy érdeklődése is mutatja, hogy ez uj tárgyalási rendszer teljesen bevált. A jövő szombaton a joggal való visszaélés kerül napirendre a Tervezet 1079 §-a alapján. Márczius hó 2l-én folytatta magánjogi vitaestélyei sorozatát az egylet. Az ezentúl minden szombaton rendezendő vitaestély czélja, hogy nem nagyobb előadások, hanem fesztelen eszmecsere formájában tárgyalja a jogászegylet a polgári törvénykönyvünk tervezetének egyes fontosabb kérdéseit. Az ily üléseken történt felszólalások formához nincsenek kötve ; gyorsírói feljegyzés tárgyát nem képezik és különösen gyakorlati czélokat szolgálnak, ugy, hogy mindenki, akinek bármily csekély megjegyzése vagy gyakorlati aggálya van, ennek kifejezést adhat. A jogászegylet czélja, hogy ezáltal az egész müveit magyar jogászközönséget megnyerje magánjogi törvénykönyvünk előkészítésére. Az utolsó ülésen dr. Wittmann Ernő ügyvéd a Tervezet 1679. §-a alapján ismertette a joggal való visszaélés szabályozását. Reámutatott az e szakaszba lefektetett alapelvekre és azokra az intézkedésekre, a melyekkel a modern törvénykönyvek a joggal való visszaélést és a szabadságoknak a jó erkölcsökbe ütköző felhasználását sújtják. Az előadás kiegészitésekép számosan szólaltak fel és praktikus esetekkel is megvilágították a felvetett kérdést. így Katona Mór és Schwarz Gusztáv egyetemi tanárok, Márkus Dezső kúriai biró, Teller Miksa, Hevesi llés és Besnyő Béla ügyvédek. A megjelent jogászközönség nagy száma és élénk érdeklődése is mutatja, hogy a Tervezet ez uj tárgyalási rendszere teljesen bevált és a törvényelőkészités szempontjából is értékes anyagot szolgáltat. A jövő szombaton a Tervezet 956—957. §-ai kerülnek napirendre. y\ Z\ A spanyol anarchista törvény. A spanyol törvényhozás meglehetős erélylyel fogott hozzá az anarchisták megrendszabályozásához. E czélt főleg két törvény szolgálja, az egyik 1894. július 10-én, a másik pedig 1896. szeptember 2-án kelt. Az előbbi törvény az anarchisták bűntetteit sui ge«em--delictumoknak minősiti s különböző J^intetésekkel sújtja. Legfőbb intézkedései a személy és a vagyon ellen robbanókószülókekkel, vagy eszközökkel elkövetett merényletek ellen irányulnak. Halállal bünteti a törvény e merényletet a következő esetekben: ha a robbanás következtében valaki meghalt, vagy megsérült; ha a robbanás valamely középületet, lakóházat, vagy oly helyiséget rongált meg, amelyben rendszerint emberek tartózkodnak, tekintet nélkül arra, hogy esett e kár személyekben, vagy dolgokban. Bünteti még az említett törvény azt is, aki valamely robbanó szert, vagy készüléket nyilvános helyen, vagy magántulajdonon oly czélból helyez el, hogy azok ott személyekben, vagy dolgokban kárt tegyenek, továbbá bünteti a törvény azokat is, akik az emiitett szereket, vagy eszközöket zaj-keltés czéljából helyezik el, valamint azokat is, akik ily szereket, vagy készülékeket tart inak, gyártanak, vagy eladnak, ha tudják, hogy azokkal c?ak személy, vagy vagyon elleni bűntett elkövetése czéloztatik. Az ily egyének akkor is büntetendők, ha csupán észszerű okok forognak fönn arra nézve, hogy az illetők az említett tárgyak bünős rendeltetését gyanította. Az 1896-ban hozott anarchista törvény, első izben — mintegy próbaképen — három évre szólt s az anarchista büntettek esetén való statáriális eljárást szabályozta. Továbbá e törvény fölhatalmazta a kormányt az anarchista folyóiratok megszüntetésére s az anarchista centrumok s mindazon pihenő helyek föloszlatására, ahol rendszerint anarchisták szoktak gyűlésezni s terveiket s propagandáikat megbeszélni. Jogot adott e törvény a kormánynak arra is, hogy kiutasítsa az országból mindazokat, akik szóval, Írásban stb. anarchista eszméket terjesztenek, vagy anarchista gyűlésen résztvesznek, Ha az ily egyének az országba visszatérnek, avagy ott elbujdosnak, legalább három évi deportáczióra Ítéltetnek. E törvényt — lejárata utin — (1899-ben) nem újították meg. A nemrégen történt anarchista merényletek azonban arra birták a kormányt, hogy ismét érvénybe léptesse az emiitett rendelkezéseket. Ennek eredményeként a javaslat — ez idő szerint — a szenátus előtt fekszik. Z\ A helytől való eltiltás Francziaországban A franczia kamarához az utóbbi időkben benyújtott igazságügyi, illetve kriminálpolitikai javaslatok közül különösen érdekesnek találjuk a Grilon, nancy-i képviselő azon indítványát, hogy a helytől való eltiltás ezután ama tilalmat is magában foglalja, miszerint az elitélt egyénnek a százezer, vagy ennél nagyobb lakossággal biró városokban, valamint ezeknek a környékén s a katonai helyőrséggel biró városokban nem szabad megjelennie. Ezenkívül a bíróság indokolt végzésben, bármely helységtől eltilthatja az elitéltet. Az eltiltási rendelkezések megszegése hat hótól öt évig terjedhető fogházzal büntettetnék. Az indítványozó képviselő e javaslatot egyrészt azzal okolja meg, hogy a nagyobb városokban igen nehéz az ellenőrzés, másrészről pedig azzal, hogy nagyon veszedelmes dolog lenne, ha a katonákat kitennők annak, hogy oly egyénekkel kössenek esetleg barátságot, akiknek a gonosz példája és a rossz tanácsa fegyelmi kihágásokra csábithatná őket. A javaslat alighanem — javaslat marad, mert annak a megvalósítása, a helytől való eltiltásra itélt