Magyar jogász-újság, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 8. szám - The Rapport of the Howard Association 1906

8. sz. Magyar Jogász-Ujság 113 Kohlhaas szerkesztésében megjelenő „Archív für die civilistische Praxis* czimü német folyóirat, melynek 100. kötete jelent meg s 100 év előtt 1-ső kötete. A Goldschmiedt-féle „Zeitschrift f. d. gesammte Handelsrecht* szintén legközelebb ünnepli fennállásának 50-ik évfordulóját. — A „Jogtudományok terjesztésére egyesület" alakult legutóbb Berlinben. Az egyesület czélja a nép tágabb köreit, férfiakat, ugy mint nőket a büntető és polgári jognak a mindennapi életben szükséges fogalmairól felvilágosítani. Kurzusok és előadások tartását határozták el és könnyen érthető jogimüvek terjesztését. Az egyesület élén állanak V. Liszt tanár, Raschke Mária, Neumann Gottschalk és mások. Tervbe van véve a vidéken fiókegyesületek szervezése. — Igazságügyi reformok. Április 1-én a rákospalotai jogászegyletben dr. Kikéri rendkívül érdekes előadást tartott az igazságügyi reformokról. Előadását a hererokuál uralkodó igazságügyi állapotokkal kezdette. Náluk az akták nem okoznak gondot senkinek, egyszerűen azért, mert — nincsenek. A felek a bíróságnak ekes szavakban elmondják vitájuk tárgyát, mire az elnök megmondja, kinek van igaza. Tárgyalás és indokok teljesen ismeretlen fogalmak. Az ügyvédi talár még ismeretlenebb é3 fügefalevél pótolja azt; csak az elnöknek van joga fügefalevél helyett pálmalevelet hordani. A hererokcak i'eo-ad rész annyi bírójuk van, mint például a németeknek. Ha a hererok viszonyait nem is lehetne hozzánk átültetni, ugy mégis sokat lehetne tőlük tanulni. Már régen akadtak olyanok, a kik a ténymegállapításokat az ítéleti indokokban fölöslegesnek mondották. Ha ennek folyományaként az Ítéletek indokolásait is elhagynék, akkor sokkal kevesebb biróra lenne szükségünk, mondotta az előadó. „Igenis uraim, ha indítványomat elfogadták, ugy 100 biró közül 98 feleslegessé válnék" — mondja ő. Az előadó ezután egy bámulatosan szerkesztelt automatát mutatott be a hallgatóságnak, a mely, miat ő mondá, csak a szerény kezdetet képviselné, amennyiben csak a polgári törvénykönyvre szorítkozik. A polgári törvénykönyv egyelőre tervezetének minden szakaszánál ugyanis, a mely szakaszok az automata előlapján számrendben voltak feltüntetve, egy nyilás volt, amelybe egy koronát kellett bedobni, melynek ellenében az automata szelet papirost dobott ki, amely az Ítéletet pregnáns rövidséggel tartalmazta. Az előadó azon nézetének adott kifejezést, hogy ha ily automatákat ugy a törvénykezési rendtartás, a büntető törvény és egyéb törvények részére készítenének, ugy az flső fokon való ítélkezést nyugodt lélekkel automatáknak lehetne átengedni. A felebbezés elintézéséhez elég volna egy biró, a ki szintén nem volna túlterhelhető, mert hiszen sem ténymegállapítást, sem indokolást készítenie nem kellene. A revízióra vonatkozó indityányok sem voltak érdektelenek. Az ügyvédek a legfelsőbb törvényszék birájával valamiféle kártyapartiet játszanának, a ki vészit, az a pert is elvesztette. Ha a biró veszítene, ugy az ügy az egyesitett polgári tanácsok elé volna utasítandó. Ezután az automatával tettek többféle kísérletet, a minél kitűnt, hogy az automata működése nem mindig hibátlan. így megtörtént, hogy egy agglegény biró, akit szabója ruhavételárért perelt, a 641. szakasz nyílásába dobott be egy pénzdarabot, amire a következő ítélet dobatott ki: A házasság felbontatik, alperes vétkesnek mondatik ki és a perköltség viselésére köteles. Az előadó erre megjegyezte, hogy nem baj, ha néha ily fonák Ítélet hozatik, mert ha az illető biró urnák nem tetszik, hogy nem létező házassága felbontatik, ugy fellebbezhet. Az előadást élénk vita követte. — — — — — — —! Dr. Márius. — Irodalmi pályázat. A Greifswaldi egyetem tanácsa és rektora a Rubenow-féle alapítvány kamataiból pályázatot hirdet a következő tárgyú pályamunkára: A német biró helyzete a törvénynyel szemben a 18-ik század kezdetétől. A pályamunkában megállapítandó lesz, hogy a kodifikációk megindultától napjainkig, a tudomány, törvényhozás és joggyakorlat miként viselkedtek azon problémával szemben, hogy vájjon a biró egyedül a törvények alkalmazására, vagy a törvény hézagainak pótlására is, de sőt, illetve a törvény rendelkezéseinek megváltoztatására hivatott-e vagy sem. A joggyakorlat szempontjából elsősorban is megállapítandó, hogy a valóságban mennyiben járult hozzá a törvény kiegészítéséhez, illetve megváltoztatásához ; továbbá, hogy az ily jogalkotó tevékenységét tudatosan vagy önkénytelenül fejtette-e ki és e körül milyen rendszert követett. A tanulmány tárgyát németországi viszonyok képezik. Pályamukák német nyelven, jeligével ellátva küldendők be. Határidő 1911. márczius 1. A pályadíj 1500 márka. Odaítélésének határideje 1911. október 17. — Életbeléptetési rendeletek. Az 1907. XVII. és XVIII. törvényczikkek életbeléptetése tárgyában (A sommás eljárás és bűnvádi perrendtartás módosítása) a hivatalos lap e hó 11-iki (83. szám) számában jelentek meg. — Personalia. A kir. Kúria birói kara legutóbb két kiváló erővel gyarapodott. Ádám András, kir. kúriai biró, kúriai tanácselnökké, Varjassy Ferencz, a kúriához beosztott kassai kir. ítélőtáblai biró kúriai bíróvá neveztetett ki. Ádám a régi birói gárda kimagasló alakja. A karczagi törvényszéknél a jó öreg Popovics elnöksége idején kezdette birói pályáját Széli Farkassal egyetemben s onnan került a pesti Táblához a 80-as évek legelején. 17 év előtt kúriai biróvá neveztetett ki s azóta mondhatni állandóan a polgári tanács tagja volt. Varjassy ügyvédből neveztetett ki a kassai Tábla birájává. Alig 10 év óta biró s kétségtelenül egyéni kvalitásának folyománya, hogy ma már a Kúria bírája. Aránylag fiatal ember, kitől jogszolgáltatásunk még igen sok hasznos munkát várhat. — A büntetett előéletűek rehabilitálása. A Budapesti Ügyvédi Körben Szilágyi Artúr Károly dr. ismerteti az osztrák törvényjavaslatot, amely azoknak a büntetett előéletüeknek rehabilitálását czélozza, akik a büntetésük elszenvedése óta hosszú időn át kifogástalan magaviseletet tanúsítottak. A törvényjavaslat szerint az ily személyek kérhetik a bíróságot, hogy megfelelő előfeltételek esetében mondja ki, hogy büntetésük meg nem történtnek tekintendő s annak összes hátrányai alól fel vannak mentve. Az előadó kívánatosnak tartja, hogy az Ügyvédi Kör mozgalmat kezdeményezzen, amely Magyarországon is megvalósítja az e törvényjavaslatban lefektetett eszméket. Az indítványt a jelenlevők élénk helyesléssel fogadták és az Ügyvédi Kör legközelebb behatóan fog foglalkozni a felvetett kérdéssel. — Fayer László emlékezete a magyar jogászegyletben. A „Magyar Jogászegylet" e hó 14-én vasárnap d. e. 11 órakor az „Ügyvédi Kamara" dísztermében (V, Szemere-utcza 10. sz.) emlékünnepélyt rendezett Fayer László emlékezetére, melyen dr. Balogh Jenő egyetemi tanár méltatta az elhunyt jogtudós érdemeit. Fayer László a „Magyar Jogászegyletének megállapítása óta, tehát közel 30 éven át buzgó és fáradhatlan tagja volt. Előbb mint titkár, majd mint alelnök működött és ugy személyes felszólalásaival, mint buzdításaival a „Magyar Jogászegylet" előadásait magas színvonalra emelte. Az ő működésének köszönhető, hogy a