Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 15. szám - A házasságon kivül született gyermekek és a Tervezet

15. sz. Magyar Jogász-Ujság 285 — növekedni képes nem volna. A nős papok évi járulékának kötelezővé tételével tehát valóságos nyugdijintézetszerü institucziót honositott meg, amelynek a folytonos, évenkinti támogatása a nős plébánosok legtermészetesebb s igy könynyen teljesíthető kötelességévé lett. Ami pedig a nőtlen papok részéről követelt hozzájárulást illeti, ez teljesen analóg a latin szertartású papságnál érvényben volt joghatálylyal, illetőleg ez utóbbiaknak bizonyos közczélokra irányuló adakozási és hagyományozási kötelezettségével. A latin szertartású pap, ha végrendeletet alkotott, köteles volt bizonyos egyházmegyei czélra is hagyni; a görög szertartásunál magasztosabb czélt, mint szegény kollegái elhagyatott családjának a segélyezését, alig lehet elképzelni. Viszont a végrendelet nélkül elhalt latin szertartású lelkész hagyatéki harmada a szegényeknek jut, a nőtlen görög lelkészé meg ugyancsak a kartársai családjainak, akik kétségkívül, (ha szegények) elsősorban tarthatnak igényt a segitgitségre, bizonynyal az idegen koldusok és egyéb szegények előtt. Az előzőkben ismertetett jogszabálynál nem kevésbbé fontos azonban az erdélyi róm. kath. egyházmegyében működő kath. alsópapság után való különleges örökösödés tárgyában fennálló szabályzat sem. Jelenleg azokat a zsinati határozmányokat tekintik e tekintetben döntőknek, amelyeket az 1822. április 17-én tartott erdélyi róm. kath. egyházmegyei zsinat foglalt együvé. Köztudomású, hogy Erdélyben a róm. kath. egyház ősi szokás alapján a világi elemet is belevonja egyházi törvényhozása és kormányzása körébe és az erdélyi róm. kath. püspöki egyházmegyének a papi öröklés tárgyában tapasztalható különleges jogállása ennélfogva nemcsak annak tulajdonitható, hogy Erdély, mint hosszú időn át önálló fejedelemség, e tekintetben önál'ó jogszabályokat alkothatott, hanem abban is, hogy egyházi igazgatásának normája a magyarországitól mindig eltért. Dr. E. Nagy Olivér, egyetemi m. tanár, eperjesi ny. f. jogtanár. V A házasságon kivül született gyer' mekek viszonyai és a Tervezet.*) XXV. Kifogás alá esik mindenekelőtt a Tervezet 345. §-ának első mondata, mely következőképen hangzik: „Mind a gyermek személyére, mind a gyermek vagyonára vonatkozólag a törvénytelen gyermek és anyja közti jogviszony, amenynyiben a törvény kivételt nem tesz, mindenben megegyezik azzal a jogviszonynyal, amely a *) Előző közleményt lásd a 7. számban. törvényes gyermek és anyja közt áll fenn az atya elhalálozása esetében"" E mondat utal a Tervezet bizonyos intézkedéseire. Tulajdonképen azonban ezen mondat nem is utalás, hanem fikezió, melyet azonban maga a Tervezet sem talál egészében alkalmazhatónak, innen a megszorítás : „amenynyiben a törvény kivételt nem tesz." Ilyen kivétel például ezen §. második mondata, mely a kiskorú anyának csak a gyermek személye feletti szülői jogokat adja meg. T. i. a Tervezet szerint is a nő férjhez menetele által nagykorú lesz és az marad férje halála után is. Az özvegy nő tehát mindig nagykorú, ellenben a házasságon kivül született gyermek anyja gyermeke születésekor az esetek 70%-ában 24 évén aluli korban van, tehát kiskorú. Nem talál azonban a fikezió egyébként sem. Olyat semmi törvény nem tehet, hogy a házasságon kivül született gyermeket fél árvának tekintse, mig ugy anyja, mint apja él. Egyáltalán nem alkalmazható e fikezió, midőn bíróilag kimondatott, hogy X. az Y. nevű házasságon kivül született gyermek apja, midőn X. önként fizeti a tartásdijat, midőn X. elismerte a maga gyermekének Y.-t, midőn X maga tartja el és neveli fel Y-t. Végül azt nem tudom, hogy fognak a bíróságok és a gyámhatóságok ily komplikált fikczióval operálni. Minthogy „a törvénytelen gyermek jogviszonyai" cz. fejezet amúgy is részletesen szabályozza a házasságon kivül született gyermek és anyja közti viszonyt (1. különösen a 343. §-t) és a modern jog amúgy sem barátja a felesleges fikeziónak, azt hiszem, e mondat minden helyébe lépő pótlás mellőzésével kihagyandó. XXVI. A Tervezet 347. §-a megengedi, hogy a házasságon kivül született gyermek személyére vonatkozó szülői jog bizonyos esetekben az apát illesse. Ellentétben áll ezen intézkedés nemcsak a Tervezet 345. §-ának most megbírált mondatával, hanem a mostani joggyakorlattal is; praktikus értelme pedig alig van. A Tervezet értelmében is a házasságon kivül született gyermek felett a szülői hatalmat szabály szerint a nő gyakorolja és ez az apát csak törvényesités esetében illeti meg. Mi értelme akkor oly félrendszabálynak, mely az apának egy csomó feltétel együttes fenforgása esetén fél szülői hatalmat ad és azt is szükségesnek tartja ellenőrzés alá vetni ? T. i., hogy az apa a törvényesités esetétől eltekintve szülői hatalmat gyakorolhasson házasságon kivül született gyermeke felett, ahhoz a Tervezet 347. §-a következő négy körülmény együttes fenforgását kívánja meg: 1. Szükséges, hogy az anya meghalt legyen, vagy a gyámhatóság az anyának a gyermek személyére vo-