Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 10. szám - A jogcselekmények hatálytalanításáról csődön kivül [8. r.]

10. HZ. Magyar Jogász-Ujság 199 valaminő egyházi javadalmat élveztek, vagy pedig nyilvános alapból nyugdijat, kegydijat, fizetést húztak, akkor a rendes plébánosi öröklési szabályok irányadók hagyatékukra nézve (religio­sorum aboliti ordinis individua . . . . si vei beneficium aliquod ecclesiasticum, vei pensionem aut stipendium ex fundo publico habuerunt, juxta praevigentes normales resolutiones per­tractentur). Befejezésül megemlítendő, hogy a kilépett szerzetesek hagyatékaira, tehát azokéra nézve, akik önkényt hagyták el szerzetrendjeiket, nem azért, mintha azok eltöröltettek volna, hanem mivel világi papokká lettek, dekretáltatik, hogy örökösödési joguk azonos az eltörölt rendek ama tagjaiéval, akik — mint fentebb kifejtettük — valamiféle egyházi segítségben részesültek; a kilépett szerzetesek tehát, ha különben papok maradtak, a rendes plébánosokkal jutottak azo­nos elbírálás alá. Ezt az elvet fejtik ki az 1812-iki rendelet következő befejező sorai: „Praeter hos reperiantur (t. i. a fentebb idézett normales resolutiones-nél) etiam tales, qui ex religioso ordine haud abolito, per dispensatio­nem a votis egressi sünt." Dr. E. Nagy Olivér, egyetemi m. tanár, eperjesi ny. r. jogtanár. A jogcselekmények hatálytalaní­tásáról csődön kivül. *) Miben áll tehát az eddigiek után a hatály­talanítási keresettel megtámadott kötelezettsége ugy a csődbeli, mint a csődön kivüli hatálytala­nítás esetében egyaránt? Mi a kötelezettség­nek tartalma? A hatálytalanítható jogcselekmény a kielé­gítési alap elvonásával kárára van a hitelezők­nek. Ezért engedi meg a jog ennek hatálytala­nítását s ez által a kár helyreállítását. A hite­lezők kára abban van, hogy a jogcselekmény miatt nem elégíthetik ki magukat; abban a jog­cselekmény által teremtett állapotban, hogy nem juthatnak kielégítéshez. A károkozás kártérítésre kötelez. A kár­térítés a kárt szülő jogcselekmény létrejötte előtti állapot helyreállításában áll. A kárt okozó jogcselekmény lehetetlenné tette a kielé­gítést : a kártérítésnek arra kell mennie, hogy a kielégítés lehetővé váljék. Amint a hitelező­ket nem a jogátruházás és jogszerzés károsítja, hanem az, hogy kielégítést nem szerezhetnek: azonképen a kártérítés nem mehet az előbbi jogi helyzet teljes helyreállítására, a kapott jo­gok visszaruházására, vagy megszűnésére, hanem csak arra, hogy oly állapot teremtessék, amely­ben a jogcselekmény által nem gátolva keres­hetnek kielégítést. *) Előző közleményt 1. a 9. számban. (Befejezés.) A megtámadottnak kötelezettsége abban áll tehát, hogy állítsa helyre azt az állapotot, amelyben a hitelezők az adós vagyonához tar­tozott és kietégitésükül szolgált vagyonrészből magukat kielégíthetik.8) Ha analógiát keresünk, igen találó a meg­támadott helyzetét a zálogjoggal terhelt dolog (ingó vagy ingatlan) személyes kötelezettségben nem álló tulajdonosának helyzetével össze­mérni. Sem a zálogkeresettel, sem a hatálytala­nítási keresettel megtámadott nem adós ; a hitele­zőnek itt is, ott is csak arra van igénye, hogy magát kielégíthesse, — ott a zálog tárgyából, itt az adós vagyonához tartozott részből; a megtámadott ugy itt, mint ott szabadul a ke­resettől, ha a hitelezőt kielégíti, ami indokát egyarjnt abban találja, hogy a hitelezőnek csak kielégítésre van joga, de a jogátszállitó cselek­mény érvényességét meg nem támadhatja és hogy következéskép az előbbi jogviszony helyre­állítása a hitelező joggyakorlásának nem előfel­tétele és tehát nem is szükséges; a kötelezett­ség itt is, ott is végeredményben az, hogy a megtámadott tűrje, mikép az ő joga daczára a hitelező magát kielégíthesse.9) Annak az állapotnak a helyreállítása, a melyben a hitelezők magukat ugy elégíthetik ki, mint kielégíthették volna, mielőtt a jogcse­lekmény létrejött, a hatálytalanított jogcselek­mények természete szerint különböző lesz s így a kötelezettség közelebbi tartalma sem szab­ható meg egészen. Ameddig a jogcselekménynyel csak obli­gaczionális jogot szerzett a megtámadott az adóssal szemben, de ennek részéről teljesítés még nem történt, addig a megtámadott kötele­zettsége abban fog állani, hogy a hitelezők ki­elégítéséig teljesítést nem követelhet. Ha pedig a jogcselekmény dologi jellegű, a kötelezettség abban fog állani, hogy a megtámadott eltűrje a hitelezők kielégítését; ha a jogcselekmény tulajdonjogot szállított, vagy követelést ruházott át, vagy tartozás elengedésében állott: a meg­támadott tartozik tűrni, hogy az adós hitelezői a megtámadott tulajdonjogára, zálogjogára, kö­vetelés szerzésre való tekintet nélkül vezesse­nek végrehajtást a tulajdonát képező dologra, az elengedett vagy átruházott követelésre, a zálogjogával vagy egyéb dologi jogával terhelt dologra stb. 8) Találóan mondja Cosack (i. m. 266. 1. 1.): „Es kann nicht volle Rückgewehr des Anfechtungsobjekts verlangt werden sondern nur die Herstellung eines Zu­standes, welcker die Zwangsvolltsverkung des Gláubi­gers in derjenigen Weise ermöglicht, wie sie durch den anfechtbaren Akt unmöglich gemacht worden ist." Ha­sonlóan Völderndorff i. m. 107. 1. Krasnopolszky i. m. 20. §. Hartmann i. m. 7. §. Mindezek azonban csak a csődön kivüli hatálytalanítás esetében tanítanak eként. 9) Utal ezen analógiára Vólderndorfí i. m. 107.1. 2. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom