Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 13-14. szám - A természetes apa gyermektartási kötelességéről [6. r.]

270 Magyar Jogász-Üjság in. évf. badság minden évben két hónapnál hosszabb tartammal nem számithatók be." A 8. §-nál ajánljuk, hogy a vizsgálat ne csak Budapesten, hanem (amint eddig is volt) vidéken szervezett bizottság előtt is legyen letehető. A budapesti bizottság teendőkkel tul volna terhelve; s emellett Budapest az egész ország rovására kellőleg meg nem indokolt előnyökben részesülne. A vizsgáló-bizottság több vidéki nagyvárosban ép oly könnyen volna öszszeállitható, mint Budapesten. Leghelyesebb) volna, ha a miniszter hatalmaztatnék föl arra, hogy a bizottságok számát és székhelyeit megállapítsa. A 9. §-t annyiban megváltoztatandónak tartjuk, hogy a miniszter ne legyen köteles a tagok felét az ügyvédi kamara által ajánlottak közül kinevezni. Leghelyesebb, ha a tagokat — a miniszter az ügyvédi kamara és az illető kir. itélő-tábla mcfjhallqatása után nevezi ki. Ez megfelel a kamara tekintélyének; másrészt nem kényszeríti a minisztert arra, hogy a kamara által sokszor nem épen a képességnek és rátermettségnek alapján, hanem az összeköttetésnek révén fölterjesztett egyének közül legyen kénytelen a tagok felét kinevezni. A 11. §. kiegészitendő akként, hogy midőn a bizottság másodfokulag határoz, az elsőfokú határozat hozatalánál jelenvolt tagok kizáratnak. A 13. §. 3-ik bekezdése módosítandó ugy, hogy a jelölt pótvizsgálatra hat (nem 3) hó multával bocsátható; s hogy harmadszori viszszautasitás esetében további ismétlésnek helye nincs. A 15. §. kiegészitendő az 1891: XVII. t.-cz. 64. §-ra való hivatkozással, mely megmondja, hogy ki értendő „ítélőbíró", illetőleg „ügyész" alatt. A 10. §. utolsó bekezdése elhagyandó volna, mert alkalmat kell adnunk az ügyvédjelöltnek, hogy magát a Curia stb. előtti tárgyaláson is képezhesse. Ez különben ellenkezik az ügyvédi rendtartás 15. §-val is. Elfogadása esetén a közigazgatási biróság is felsorolandó volna, mert ez az 1896 : XXVI. t.-cz. 2. § a szerint a m. kir. Curiával egyenlő rangban van. A 25. §. elhagyandó, mert a létesítendő vizsgálat teljesen helyettesíti az eddigi ügyvédi vizsgálatot, s nincs semmi ok arra, hogy szaporítsuk az ügyvédek számát azon gyöngékkel is, kik az ügyvédi vizsgálatot két izben sikertelenül kísérelték meg. Ezeknek elenyészett jogát kár volna törvényileg föléleszteni, s igy a vizsgálat színvonalát — önkénytelenül is — sülyeszteni. Ezek volnának — röviden — azon megjegyzések, melyeket az igazságügyminiszter törvény-tervezetére ezúttal tenni kívántunk. Most már csak az volna kívánatos, hogy közzététetnék az elméleti jog- és államtudományi államvizsgálatról és a jogi oktatásról készült tervezet is. Kívánatos volna végül, ha ezen, a jogászkörök által már oly régóta sürgetett két fontos törvény minél előbb mcgalkottatnék, ugy, hogy az esetleg már 1905-ben életbe is léphetne. ^ Obeikó Dezső, eperjesi jogakadémiai tanár. A természetes apa gyermektartási kötelességéről. *) Méltánylandó intézkedések foglaltatnak a 353. §. 2. és 3. bekezdésében, melyek annak a czélnak elérésére, hogy a fattyugyermek tartása a hagyatékot a törvényes gyermekek rovására ki ne merítse, elegendők. A 354. §-nál, mely szerint: „A gyermek halálával a már esedékes szolgáltatásokon kivül a tartás, vagy az annak fejében járó kártalanítás az elhalálozást megelőző időre nézve követelhető. Az atya helyett szolgáltatott tartás megtérítése követelhető az atyán," szintén akként volna módosítandó, hogy az e §. alapján támasztható követelések három év alatt elévülnek, annál is inkább, mert itt már az atya elrejtőzése még kevésbé képzelhető ; de azért is, mert alapossággal feltehető, hogy aki az atya helyett szolgáltatott, „nem tartott számot a megtérítésre." A 154. §. utolsó pontja akként volna módosítandó, hogy a gyermek temetési költségét ... az anya és természetes atya közösen tartoznak viselni. így volna e §. összhangban a 348. §-sal, melyben, amint bőven kitejtettem, a szülők közös tartási kötelessége volna kimondandó a Tervezet 249. §-ának mintájára. A 355. §. formailag helyes rendelkezéseihez alig volna szavam, ha attól nem tartanék, hogy a tartás megváltása tárgyábán kötött egyezség érvényének gyámhatósági jóváhagyástól való függővé tétele több esetben fog kárt okozni, mint hasznára válni a fattyugyermeknek. A bürokratikus okoskodás a hasonló kényes természetű ügyekben sokszor fog tévútra vezetni ; és jóakaró engedékenység helyett daczot ébreszteni a természetes atyában, aminek a gyermek adja meg az árát. Különösen azokban az esetekben, ahol az atyaság megállapítása kétséges. Miután azonban viszont az egyezkedést egészen szabadjára engedni szintén a gyermek érdekében nem lehet; fakultatív megoldás alig képzelhető el; nem igen marad más hátra, mint e §-t fentartani. Miután azonban mindmáig vitás, hogy bírói egyezség esetén is szükségeltetik-c gyámhatósági jóváhagyás és ez a tervezeti §-ból sem *) Előző közleményt 1. a 11. számban.