Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 6. szám - Svájczi levél

L3G Magyar Jo] igász-Ujság III. évi. — Kínai fogházakról. A kinai fogházakban gyönyörűséges állapotok uralkodnak. Kínában nincsenek magánzárkák és valamennyi fogoly különbség nélkül egy közös helyiségben van elzárva. A fogházak lakói minden uj jövevénytől elvárják, hogy — ha csak van valami pénze — áldomást fizet nekik. Nemrégiben egy hosszabb idő óta keresett rablót zártak el a nankingi fogházba. A foglyok azt hitték, hogy a rabló jómódú és könnyen felelhet meg az emiitett illemszabta kötelezettségének. De a rabló kijelentette, hogy nagy fáradsággal szerzett egész vagyonát elvették és igy nem marad más hátra, mint hogy a feleségét eladja. Tényleg megkérte egy bordélyház tulajdonosát, hogy közvetítse az eladást. Minthogy a rabló felesége szemrevaló menyecske volt, csakhamar akadt is vevő, aki kétszáz dollárt fizetett érte. Az asszony, mielőtt uj gazdájához ment volna, a legbarátságosabb módon búcsúzott el a fogházban ülő férjétől, aki azt kérdezte tőle, hogy mennyit fizettek érte. Az asszony erre nem tudott felelni, de második látogatása alkalmával — miután tudakozódott — megmondta, hogy kétszáz dollárt. Erre a rabló elkezdett dühöngeni, mert ő csak negyven dollárt kapott, százhúsz dollárt a bordélyház tulajdonosa tartott meg „közvetítési díj" czimén, negyven dollárt pedig a fogházfelügyelő vágott zsebre. Valamennyi csavargó a rabló pártját fogta és igazat adott neki, hogy ez az eljárás hallatlan botrány ; nagy lármát csaptak és „igazságot" követeltek, sőt annyira mentek, hogy a fogházat is fel akarták gyújtani. Csak nehezen sikerült a rendet helyreállítani. A felettes hatóság igen kurtán bánt el a lázongókkal és a .közvetítőt", a fogházfelügyelőt, nemkülönben az összes rabokat is megbüntette. — A budapesti kir. főügyészséghez 1903. évben érkezett 6366 beadvány (1902-ben 5439), bűnvádi ügy 1392 (1902-ben 1163). A Bp. 42. §-a alapján érkezett 699 folyamodás (625). Ezek közül a vádképviselet megtagadása miatt használt 121 (94) folyamodásból 85 helybenhagyólag, 36 megváltoztatólag, a nyomozás megszüntetése miatt használt 524 (491) folyamodásból 454 helybenhagyólag, 70 megváltoztatólag nyert elintézést. A vádlott terhére a főügyészség területén levő kir. ügyészségek 693 esetben (509) éltek perorvoslattal. Ezek közül fentartatott 160 felfolyamodás, 247 felebbezés; visszavonatott 56 felfolyamodás, 230 felebbezés. A főügyészség S93 tárgyalási napon (415) 1903 bűnvádi (2022) és 19 fegyelmi (67) ügy tárgyalásán vett részt. A kir. főügyészség három esetben indokolta perorvoslatát. A főügyészség kerületébe tartozó kir. ügyészségekhez érkezett 116,687 beadvány (110,955); a nyomozási és vizsgálati lajstromba vezetett ügyek száma 21,400-at tett (20,995). Feljelentés összesen 12,362 tétetett (12,098). A vád képviselete megtagadtatott 1462 esetben, áttétel történt 1848, nyomozás rendeltetett 8408 (7866); vádirat beadatott 122, vizsgálat inditványoztatott 421 esetben. Nyomozás befejeztetett 20,468 (19,306), befejezetlen maradt 2025 (2554). Utóbbiak közül egy hónál régibb 598 (675), három hónál régibb 774 (1254) nyomozás volt. A nyomozás kiegészítése iránt indítvány tétetett 5189 esetben (5343). Egyes nyomozási cselekmény iránt a vizsgálóbíró, illetőleg a járásbiró kerestetett meg 1396 ügyben (1612). A befejezett nyomozások közül megszüntetés vagy áttétel mondatott ki 15,506 esetben (14,922), vizsgálat iránt indítvány tétetett 833 (843), vádirat adatott 4637 (4310), közvetlen idézés iránti indítvány 516 (489). A kir. ügyészségekhez érkezett vizsgálatok közül befejeztetett 1370 (1331), az év végén nem volt befejezve 285 (308); utóbbiak közt három hónál régibb volt 41, hat hónál régibb 63. Vizsgálat kiegészítése iránt 356 indítvány tétetett (410). A befejezett 1370 vizsgálat után a vád elejtetett 452 esetben (588). A főtárgyaláson 325 ügyben ejtetett el a vád (404). A vádirat ellen 1802 esetben nyújtottak be kifogást (1787) s ez alapon 389 esetben a vádirat elutasiltatotl, 44 esetben az eljárás felfüggesztetett. Vád ellenében jogerős felmentés történt 456 (505) esetben. Az összes tárgyalási napok száma 3808 volt (3771), amely alkalmakkor 11,699 (11,354) ügy tárgyaltatott. Kiadatott Ausztriának 15, egyéb államoknak 4 egyén. Magyar bíróságok részére kiadtak 30 egyént. — Az ügyvédjelöltek száma 1903-ban Budapesten oly nagy mértékben szaporodott, mint a lefolyt tiz évben soha. Az ügyvédjelöltek számának az utóbbi tiz év alatti hullámzását az alábbi táblázat mutatja: Év Létszám Apadás Szaporulat Százalékban 1894 .... 544 — 35 6"87 1895 .... 602 — 58 10 66 1896 .... 634 — 32 5 03 1897 .... 675 — 41 6-04 1898 .... 674 1 — — 1899 .... 742 — 68 10-09 1900 ... . 817 — 75 10-17 1901 .... 886 — 69 8-44 1902 .... 964 — 78 8.80 1903 .... 1063 — 99 10 26 — Ügyvédek és Birák. A budapesti ügyvédi kamara évi jelentése szerint az ügyvédi karból a birói karba 1894-ben 12, 1893-ban 13, 1896-ban 9, 1897-ben 6, 1898-ban 3, 1899-ben 4, 1901-ben 2, 1902-ben 4 ügyvéd neveztetett ki. 1900-ban és 1903-ban egyetlen ily kinevezés sem történt. — Sok az uj ügyvéd. Csak nemrég mutattuk ki, — irja „Az Újság" — hogy az elmúlt 1903. évben a magyar ügyvédek abszolút száma, az elhaltak leszámítása után, 137 fejjel szaporodott. Most, mint értesülünk, az 1904. évre még nagyobb szaporodás van kilátásban. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság a folyó év első két hónapjában három vizsgáló bizottságban volt kénytelen működni, de a jelöltek nagy száma igy sem fogyott, mivel a régiekhez ujabb és ujabb folyamodók érkeztek. Az egyik elmúlt héten is 18 jelölt volt soron. Ezek közül 6 megbukott, egy (ismétlő) visszalépett, 11 pedig képesittetett. A beérkező folyamodások nagy száma világosan mutatja, hogy az ügyvédi oklevélre való törekvés nem hogy alábbhagyna, hanem egyre emelkedik. — Egyetemi magántanári képesítések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Nagy Olivér eperjesi jogakadémiai tanárnak és dr. Ágoston Péter nagyváradi jogakadémiai tanárnak a kolozsvári tud. egyetem jog- és államtudományi karán a „magyar magánjog"-ból egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és a nevezetteket ezen minőségükben megerősítette. — A m. kir. közigazgatási bíróság joggyakorlatából. A községi képviselőtestület által eszközölt tisztviselő-választásoknál bizalmi férfiak alkalmazását a törvény nem követeli. (8/1903. K. sz.) Számonkérőszéki tag választásánál a törvényhatósági bizottsági tagsági joggal bíró városi tisztviselők közvetlenül érdekelteknek tekinthetők nem lévén, szavazatjoguk gyakorlásától meg nem foszthatok. (3072 1902. sz.)