Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 4. szám

332 Dr. Magyary Géza Megemlíthető végül, hogy a budai jogkönyv szerint a házastársak közt nem volt teljes vagyonközösség. Kitűnik ez a 397 pontból, mely szerint a nő szüleitől vagy korábbi férjétől kapott vagyonával (ír eigen hab) férje akarata ellenére is (wider ires mannes willen) szabadon intézkedhetik. A 381. pont szerint pedig férjével ügyleteket köthet s érte kezességet is vállalhat (pur^schaft fúr yn stehen.) Ebből következik, hogy fentebb, midőn arról volt szó, hogy a házastárs a gyermekekkei egyszerre örököl, a hagyatéknak őt megillető része, nem egy közös vagyonnak őt megillető hányada, hanem valóságos örökrészként lett feltüntetve. E jogkönyv városaink jogfejlődésére igen nagy befolyással volt.6 A tárnoki városok gyűlésének alább ismertetett szabályzata pedig egyes intézkedéseket pl. az öröklésbői való kitagad ás eseteit, egyenesen innen vette át. Minthogy azonban az emiitett szabályzat hatálya Budára is kiterjedt, a jogkönyvnek attól eltérő intézkedései hatályukat vesztették. Még egy városi jogemlék van, mely a fennebb felállított tétel igazolására példaként felhozható. Ez Kassának 1435-ben kelt szabadságlevele. Ezen okmány 5. pontjában azon általánosan elfogadott szabályt tartalmazza, hogy mindenkinek álljon jogában, a mennyiben lemenői nincsenek (absque haeredum solacio), ugy ingatlan, mint ingó vagyonáról (suas haereditales resque et bona mobilia et immobilia cuiusgunque generis existunt) szabadon végintézkedni.7 A 13 —15. pontok a már említett esetet tárgyalják, midőn t. i. valamelyik polgár bűntett miatt szökésben van. Egybehangzólag a budai privilégiummal elrendelik, hogy az ilyen polgár vagyona ne koboztassék el, hanem hogy az felesége, gyermekei vagy más rokonai (uxoris, filiorum et haeredum seu prolium et consanguineorum ipsius fugitivi) birtokában maradjon; s a mennyiben meghalt, Ugyanezek örököljenek utána. Ha pedig az ilyen szökevény polgárnak rokonai nincsenek, hagyatékából egy rész mindenekelőtt az okozott kár megtérítésére levonassék, a többi pedig a város erődítésére fordittassék.8 A tárnoki városoknak Zsigmond idejében tartott gyűlése, melyen Buda, Pest, Kassa, Bártfa, Nagyszombat, Pozsony, Eperjes és Sopron városok birái vettek részt, városaink jogéletében forduló pontot jelez. E gyűlésen ugyanis az egyes városi jogok eltérő intézkedéseiből eredő visszásságok megszüntetésére bizonyos egy séges szabályok állíttatván fel,9 a városi magánjogi intézmények 6 Michnay és Lichner i. m. 258—262 1. 7 U. o. Függelék. 251 — 252 1. 8 Michnay és Lichner i. m 252 1. 9 Kiadta Kovachich Márton György a következő czimű gyűjteményben: Codex authenticus Juris Tavernicalis Statutarii communis, complectens momumenta vetera et recentiora partim antea vulgata, partim hactenus inedita. Monumentum XVII. Vetusta iura civitatum sive iura civilia.