Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 5. szám - Appunti per una introduzione al corso di diritto e procedura penale. Adalékok a bűntető jog és eljárás tanfolyamának bevezetéséül. (Vége)

IRODALOM. 371 használt egyéb óvó intézkedések hatályossága. Ha, mint most következtetni kezdik, bizonyos bünosségi állapotok állandósága azt fogja igazolni, hogy vannak társadalmi, a bűntetteken kivül fekvő körülmények, melyek a bűnöst a büntető reactio minden kísérletei ellen érzéketlenné, daczossá teszik: ebből tudományunkra nem csekély haszon fog háramlani. Helyesnek mondja Ferri u. n. telclési törvényét (saturatio). Elismeréssel nyilatkozik Messidagliáról, ki a visszaesésnek Európában állandó emelkedését hangsúlyozván, ez ellen nem a régiek barbár módjára a büntetések geometricus aránybani szigorítására gondol; de komolyan kétségbe vonja egész büntető s még inkább börtönrendszerünk értékét; és az európai bünosségi állapot legnyilvánvalóbb, legáltalánosabb jellegeinek egyikét abban találja, hogy a bűnösség bizonyos osztályokban Összpontosulni s letelepedni törekszik s itt mind mélyebben s mélyebben sülyedvén, majdnem legyözhetlenül ellenáll. Ilyenekkel szemben lehetetlen nem érezni, mily fontos positiv vagy negatív, direct vagy indirect segélyt nyújt a bűnvádi statistica, ha azt jól és meggondolva olyanok tanulmányozzák és kezelik, a kik nem szédülnek sem a szabadság morális törvényétől, sem az ennek uralmát olykor majdnem észrevétlen körre szorító morális solidaritas törvénye ellen1 előítéletektől. 2. A büntető psychologia vagy psychiatria s ez irányban az u. n. „manicomi criminali" fontossága. 3. A börtönügyi tudományok. 4. A szokásjog s annak jelentősége az irott és codificált jogok uralma alatt. Az irott tételes jog és a törvénymagyarázat. E tekintetben csak kettőnek kiemelésére szorítkozunk. Az irott jog tekintetében arra, hogy annak legjobb formája a codex, mint a mely a törvényhozó akaratának legvilágosabb kifejezése; mint rendszer, a speciális törvények alapját képezi. (Helyes megjegyzések tétetnek a törvény mikénti fogalmazására nézve.) — A törvénymagyarázat tekintetében pedig arra, hogy büntető törvényeknél csak a logicai és grammaticai magyarázatnak van, de az analógiának — rendszerint — nincs helye, s teljesen elfogadja szerző Carrara azon tételét, hogy a törvénymagyarázat betűszerinti legyen abban, a mi magát a büntetendő cselekményt illeti, de a büntetés mértékénél a biró itélötehetsége szolgáljon kalauzul a törvény szellemének megértésében. A büntetésnek analógia alapján való kiterjesztése tehát ki van zárva ; de nincs kizárva az enyhítő körülmények ily alapon kiterjesztése, annál kevésbbé, minthogy mindenkor föelv marad: in dubiis pro reo. Az utolsó 3. §-ban végül az olasz büntetőjogi irodalmat ismerteti Beccariatól kezdve. Dr. Heil Fausztin eperjesi királyi alügyész.