Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 6. szám - A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. Tervezet 107-111. §§., 121-169. §§ [5. r.]

I. évfolyam. Budapest, 1902. február 5. 6. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., Király-utcza 98/ a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Félévre 6 „ Tartalom: A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. Irta: dr. Raffay Ferencz, eperjesi jogakadémiai tanár. Eltartás kötelezettsége. Irta: dr. Ha1Ier Károly, min. tanácsos, kolozsvári egyetemi tanár. — Épületjog. Irta: Graeser Dániel, erzsébetvárosi kir. törvényszéki biró. — Ingó dolog mint zálog. Irta: dr. Németh Rudolf, kir. albiró. szegedi kir. ítélőtáblai tanácsjegyző. — Az ajánlat kötelező ereje. Irta: dr König Vilmos, budapesti ügyvéd. A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. *) (Tervezet 107—111. §§., 121—169. §§. ) Ha a vagyonérték-elmélet győzne, amire ugyan nincs kilátás, vagy ha a Tervezetnek azt az álláspontját fogadnák el, amely szerint a közszerzemény kötelmi igény, 1) akkor természetesen szó sem lehet a törvényes biztosításról, mert az nonsens lenne ezeknél az elméleteknél. Minthogy pedig mi a középelméletet fogadjuk el, mert az él a nép jogi meggyőződésében s mert ez felel meg a közszerzemény helyes fogalmának, szerintünk a biztosítás törvénybe iktatandó és pedig olyképen. mint ezt a 148. §-sal szemben itt kifejtettük. 7. Teljesen ujak a közszerzemény megosztására nézve felállított elvek is: a közszerzeményt a rendes szerzésmódok szerint szerzi meg a házastárs: a megosztás előtt jogközösségbe bocsátás történik: a terhek nem osztatnak meg. hanem kifizetendők, vagyis a tiszta közszerzeményt kell minden esetben megosztani; végül a »személyes vagyon« megváltható. Ezek az elvek folynak jórészt a közszerzemény jogi természetére nézve felállított alapelvből. Ha kötelmi igény a közszerzemény, másként nem is lehet megosztani. Ha pedig ezt a minőséget nem fogadjuk el, akkor a Tervezetből alig marad meg valami. Meghagyható a 150. §. 1 bekezdése, a 160. és 162. §§. Ezek az élő jogon alapszanak. Újítás, de helyes ujitás a »személyes vagyon« megváltásának törvénybe iktatása (163— 165. §§. ). Ezt ál lehet venni, rövidebb szövegezés mellett. A Tervezettel szemben sokkal egyszerűbb és könnyebben kezelhető, valamint gazdaságilag előnyösebb felosztási módot ajánlunk, a perenkivüli megosztás szokásjoga alapján. A szabályokat külön kell csoportosítani a szerint, amint van közszerzeményi adósság vagy nincs Először az adósságmentes közszerzemény felosztási szabályait adjuk. Főelv az, hogy mindent természetben kell megosztani. Ez áll az összes javakra. Ami már most az egyes vagyontárgyakat illeti, ezekről külön szólunk: az ingatlan növedékestől közös tulajdonba megy át (ipso jure átszállás) s a tulajdonjog közszerzemény jogczimén kebelezendő be; az ingók felosztandók s ha ez nem lehetséges, árverésen eladandók s áruk felezendő meg; a követelések közösek lesznek. Bármelyik vagyontárgyat joga van a házastársnak megtartani, ha ebbe a másik fél beleegyezik. Ha mindketten igényt formálnak rá, a sors dönt. Feltétlenül joga van a megtartáshoz a házastársnak a személves vagyonra nézve; ezt gazdasági szempontok javalják. Meg kell továbbá engedni a feleknek, hogy ne természetben osztozzanak, hanem a vételáron. Szabályozni kell a külön vagyonból járó megtérítést; az *) L. az előbbi közleményeket 2., 3. 4, és 5. számunkban. Szerk. 1) Fentebb már kiemeltük, hogy Zsögöd. reálelmélet néven, elfogadta Jancsó középelméletét. Ha azonban Zsögöd felfogását a maga egészében tekintjük, nyilvánvaló, hogy nem következetes, mert a középelmélet szerint nem kötelmi igény a közszerzemény. Nincs meg tehát benne az elvi egység s nem indokolja a Terv. sem, miért csap át a közép- vagy reálelméletről kölelmi térre? Nagyon meg kell tehát fontolni, törvénybe lehet-e iktatni ezt a felfogást? előre való részesedést; végül azt az esetet, ha különadósság egyetemlegesen terheli a különvagyont és a közszerzeményt. Nehezebb a szabályozás abban az esetben, ha közszerzeményi adósság is van. A főelvek az activ vagyon megosztására nézve itt is ugyanazok, mint fentebb kifejtettük. Ha a vagyonmegtartás és a vele járó adósságátvállalás folytán minden adósság nem fedezhető, a nem fedezett adósság is közössé válik. Helye lesz azonkívül a szemben álló adósságok és követelések beszámításának. Végül az előre való részesedés esetét, valamint azt az esetet kell szabályozni, ha közszerzeményi adósság egyetemlegesen terheli a különvagyont. Ime, ez a megosztás szabályainak vázlata. Látni való, hogy javaslatunk az életből van merítve, nem czifráz semmit, nincs benne sok alapelv, végül pedig érvényesülnek benne a czélszerüségi és gazdasági szempontok. 2) Arra kell ugyanis n közszerzemény megosztásánál törekedni, hogy az minél kevesebb vagyoni alkotó elem megsemmisülésével vagy elidegenítésével járjon. Kis embereknél, kis gazdaságokban ez a legfőbb czél s ha megvalósíthatjuk, ez a legnagyobb jótétemény. Nem kell tehát az adósságokat feltéllenül kifizetni, nem kell ebből a czélból javakat elidegeníteni; nem kell tisztán megoszlani a közszerzeményt; nem szabad a megváltási ár feltétlen lefizetését előirni, hanem át kell szállítani, meg kell osztani a terheket is; csökkentésük czéljából pedig vagyonmegtartást és messzemenő beszámításokat kell megengedni. Mert sokkal könnyebben elviselik a felek a terheket, sokkal kisebb a gazdasági károsodás, sőt talán csaknem egészen ki is van zárva, ha a közszerzeményi vagyont leherrel együtt kapják a felek, amely terhet esetleg különvagyonuk jövedelméből is törleszthetnek; ha tehát a terheket nem kell azonnal mind kifizetni. Tudjuk ugyanis, hogy az ingók, kivált a gazdasági felszerelések, rendszerint mily potom áron kelnek el; míg ha olt maradnak az ingatlanon, ha nem kell ujakat venni helyettük, nagy megtakarítást érünk el. Azt sem kell behozni, hogy egymásra árverezhessenek a felek a közszerzeményi javak pénzzé-tétele, illetve az adósság kifizetése végett. Mert ezzel az a fél. aki esetleg drágán jut a megvett dolgokhoz, érzékeny veszteséget szenved. Nincs is a forcirozott tiszta megosztásnak gyökere a mai szokásjogban. 3) Mert az állandó gyakorlat, hogy a terhek fennállanak továbbra is, sőt a közösséget nem szokták rendszerint megszüntetni a lemenők felmenőjükkel; ez benne marad az egész vagyonban ezután is. Valódi osztályt csak akkor foganatosítanak, ha a szülők mindketteje meghal. Örökjogi vonatkozások is eredményezik ezt minden bizonynyal, de jórészt annak a tapasztalati" ténynek a megfontolásából ered a gazdaságok háboritlan fentartása, hogy a sokszoros osztály, vagyonelidegenités és szétdarabolás, nagy gazdasági károsodással jár. Ezek előtt a tapasztalati igazságok előtt nem lehet szemet hunyni. 8. A közszerzeményi vagyon együttmaradását és a vagyon elforgácsolásának, valamint a közszerző fél megélhetésének biztositásál czélozza a halál utánra való halasztás jogkedvez2) A gazdasági szempontoknak a magánjog codificatiójánál való kiváló fontosságát hangsúlyozza Meszlény Arthur is. (Id. m. ) A jog más terén is elismerjük ezeket. Pl. nemzetgazdasági érdek, hogy az ingatlan tartozéka megváltható legyen s a ius tollendi korlátoltassék; hogy a megváltást kövcielhesse a jóhiszemű birtokos; hogy az ági örökös megválthassa a szerzeményhez tartozó felszerelést; hogy vagyonpusztitással ne járjon valamely jog érvényesítése; igy a haszonbérlő állal emelt épületet nem bontathatja le a végrehajtató, hanem csak a tulajdonostól a haszonbérlőnek járó beruházási követelést foglalhatja le; stb. 3) Szokásjogot emlitünk, mert a birói gyakorlat, mint már láttuk, nem fejezi ki az élő jogot. Tiszta megosztást ir elő minden esetben, pedig a perenkivüli megosztásnál ez a legritkább. MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK