Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 46. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-529. §§ [12. r.] - Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. Tervezet 647-648. §§ [2. r.]

I. évfolyam. Budapest 1902. november 12. 46. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., Király-utcza 98/a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Félévre 6 " Tartalom: A telekkönyvi tulajdon. Irta: Bölöni László, bánffy­hunyadi ügyvéd. — Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesz­tése. Irta: dr. Révész Ernő, szabadkai ügyvéd. — Pinczejog. Irta: Kunfalusy István, nyíregyházi kir. törvényszéki biró. — Adalékok törvényes öröklési jogunk códificatiójához. Irta: Kiss Géza. — A há­zastársak haszonélvezeti joga halálozás esetén. Irta: dr. Kemény Kál­mán, dunaadonyi tb. főszolgabíró. — Észrevételek a Tervezet öröklési jo­gának V. és VI. cziméhez. Irta: Dr. Raffay Ferencz, eperjesi jogaka­dérniai tanár. — A bírói letét a Tervezetben. Irta: dr. Gábor Gyula, budapesti ügyvéd. A telekkönyvi tulajdon. *) (Tervezet 525—529. §§. ) 29. §. Ezen szakasz a tjkvi bejegyzések általános tisztántartására törekszik s ezáltal a tjkvi hitel emelését czélozza. Nincsen abban s nem lesz semmi sérelem jövőre sem, ha ezután pl. a vevő engedély nélkül is bekebleztetheti tulaj­doni jogát, ha szerződése különben világos és formás; nem okoz sérelmet az sem, ha az adós töröltetheti adósságát a oitelező engedélye nélkül is, midőn szabályszerű és világos tartalmú nyugtát képes produkálni a követelés megszünteté­séről. Továbbá azok a hivatalos intézkedések sem okoznak bajt senkinek, még akkor sem, ha nincs engedély, midőn a bejegyzések kitüntetése és törlése érdeket nem érint. Ilyenek általában a hivatalos feljegyzések és törlések, ilyenek a magán­felek nyíltan látható botlásainak a helyrehozása, ilyenek a kincstári adótörléseknek az a fajtája, midőn látja pl. a tjkvi hivatal, hogy a kincstár idei kimutatásában pl. világosan benne van a tavaly bekeblezett adók összege is — ilyenkor, ha közbe más teher nincs, egyesíti a zálogjogot s a kissebbik összeget törli, ha pedig közben teher van, az uj kimutatásból csak annyit jegyez be. a mennyi még biztosítva nem volt sat. Sérelmet ez az eljárás azért nem okoz, mert az érdekel­tek értesítést kapnak s ha mégis hiba követtetnék el — mód­jukban lesz folyamodniok. Ez az egy-két folyamodás sokkal kevesebb hátránynyal és költséggel fog járni, mint járt eddig az a sokféle igazolás és per, mely az engedély nem léte miatt keletkezett s mely elborította a hatóságot. 30. §., 31. §. A 30. §. eleje is általános szabályt tartalmaz, midőn kimondja a feltételt, hogy csak tjkvi előző ellen lehet jogot szerezni. Az előzetes vagy bár egyidejüleges jog létezését követeli meg az átruházás vagy terhelés lehetőségéhez okvetet­lenül, kivételesen azonban megenged egyes eseteket. Ilyen egyik eset az, hogy az örökös ellen is lehet tjkvi jogokat sze­rezni a hagyatékra nézve, még mielőtt neve tjkvileg kitüntetve lenne. Az 1848. előtti magvar jogrendszer szerint semminemű megszakítás sem állt be a jogfolytonosságban az által, ha az örökhagvó elhalt. Különösen az adományi javak termeszetet tekintve" kellett, hogy a vagyon a családban maradjon, hozzá ipso jure elven nyugvó örökösödési jogunk azonnal rendelke­zési jogot biztosítván az örökösnek a hagyatékra nézve; mihelyt elhalt az örökhagyó: a vagyon fölötti rendelkezés és tényleges birtokbavétel rögtönös és szabados volt. Az ipso jure elv alkalmazását a tjkvi intézmény lehetet­lenné tette. Rajonganak ezen elv mellett ugyan ma is magyar patrióták az ősi intézmény kegyeletén elandalogva, de hiában, észre kell venniök, hogy az ipso jure elv alkalmazását az ősiség eltörlése és a tjkv behozatala csakugyan lehetetlené tette. Igazolja ezt — ha egyéb nem — az örökség átírásával járó tjkvezés hosszadalmassága; de igazolja tételes törvény (örök. elj. ). mely hat hónapig az örökséget pihenni rendeli. Ezen hat hónap alatt, a mely minimalis idő, mert a hagyatéki eljárás sokszor éveket vesz igénybe, mig az örök­séget telekkönyveztetni lehet, mondom ezen hat hónap — és évek alatt az örökség valóban pihen (haereditas jacens); az örökhagyó már nem s az örökös még nem rendelkezhetik. Ez a kötött dolog pedig nagy kárára van az érdekelteknek; azon­kívül általános közgazdasági hátrányt okoz, mert az ingat­lanokat kiveszi a forgalomból ezen idő alatt. Ezen a bajon akar segíteni az én dolgozatom a kivételek fölállításával s a ki hive az ipso jure elvnek, az — akarva, nem akarva — el kell, hogy fogadja ezen kivételeket, mert ezek idézik elő a régi magyar jogfolytonosság fenntartását továbbra is a tjkvi intéz­mény behozatala után. Törvényünk nem volt és nincs e tekintetben. Felső bíró­ságaink ellentétes döntvényekkel járultak a kérdés megoldá­sához, e miatt a kérdés még bonyolultabbá vált. Eddig azonban bírósági döntvényekben is csak az örökös hitelezőjéről volt szó, mindenütt a kereskedelmi világ érdeke jár elől a codificatió munkájának megkövetelésében, ugy itt is. Az adás-vevésről — legalább tudtommal — eddig még fölemlités se történt a tekintetben, vagyis az adósörökös hite­lezőjének joga biztosithatásáról értekeztek, írtak, de az örökös hagyatékvásárlójának joga biztosításáról még nem is érte­keztek, nem is írtak, legalább a megfontolás odáig nem haladt, hogy bár bírósági döntvényekben nyert volna kifejezést. Es épen ez az eljárás a hagyatékvásárló jogának elhanya­golása okozhatta s idézhette elő a bírósági döntvények ellen­tétes irányát azért — föltevésem szerint — mert az egyik tanács megváltoztatta a másik tanács határozatát a hitelező jogának biztosítása kérdésében, mert hát a hagyaték-vásárló joga sincs biztosítva, miért tegyünk kivételt a hitelező számára egyedül? Hogy ez az ellentétes állapot megszűnjék, hogy az adós örökös hitelezője és vevője egyenlő jogbiztositásban részesül­vén, hogy a vagyon forgalmon kivüli állapotából származható kár eltávolittassék, hogy végül a magyar ipso jure elv gyakor­lásában biztosított jogfolytonosságot visszaállíthassuk: okvetet­lenül szükség van a 30. és 31. szakasz intézkedésére. Bölöni László bánffy-hunyadi ügyvéd. Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése*. ) (Tervezet 647-648. §§. ) II. A támadott szigetről való rendelkezést az előrebocsájtot­takból folyóan a következőképp vélem szövegezendőnek: "Ha a folyóvízben sziget támad: az a part tulajdonosaié lesz akként, hogy a folyóvíz korább meg volt medrének középvonala és rája a telkek partjának két végső pontjáról húzott merőleges vonalak az egyes részek határai" *) L. az előbbi közleményeket a 8., 27—36., 39—41. és 43—45. szá­mokban. *) L. az előző közleményt az 1. számban. MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom