Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 46. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-529. §§ [12. r.] - Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. Tervezet 647-648. §§ [2. r.]

I. évfolyam. Budapest 1902. november 12. 46. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., Király-utcza 98/a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Félévre 6 " Tartalom: A telekkönyvi tulajdon. Irta: Bölöni László, bánffyhunyadi ügyvéd. — Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. Irta: dr. Révész Ernő, szabadkai ügyvéd. — Pinczejog. Irta: Kunfalusy István, nyíregyházi kir. törvényszéki biró. — Adalékok törvényes öröklési jogunk códificatiójához. Irta: Kiss Géza. — A házastársak haszonélvezeti joga halálozás esetén. Irta: dr. Kemény Kálmán, dunaadonyi tb. főszolgabíró. — Észrevételek a Tervezet öröklési jogának V. és VI. cziméhez. Irta: Dr. Raffay Ferencz, eperjesi jogakadérniai tanár. — A bírói letét a Tervezetben. Irta: dr. Gábor Gyula, budapesti ügyvéd. A telekkönyvi tulajdon. *) (Tervezet 525—529. §§. ) 29. §. Ezen szakasz a tjkvi bejegyzések általános tisztántartására törekszik s ezáltal a tjkvi hitel emelését czélozza. Nincsen abban s nem lesz semmi sérelem jövőre sem, ha ezután pl. a vevő engedély nélkül is bekebleztetheti tulajdoni jogát, ha szerződése különben világos és formás; nem okoz sérelmet az sem, ha az adós töröltetheti adósságát a oitelező engedélye nélkül is, midőn szabályszerű és világos tartalmú nyugtát képes produkálni a követelés megszüntetéséről. Továbbá azok a hivatalos intézkedések sem okoznak bajt senkinek, még akkor sem, ha nincs engedély, midőn a bejegyzések kitüntetése és törlése érdeket nem érint. Ilyenek általában a hivatalos feljegyzések és törlések, ilyenek a magánfelek nyíltan látható botlásainak a helyrehozása, ilyenek a kincstári adótörléseknek az a fajtája, midőn látja pl. a tjkvi hivatal, hogy a kincstár idei kimutatásában pl. világosan benne van a tavaly bekeblezett adók összege is — ilyenkor, ha közbe más teher nincs, egyesíti a zálogjogot s a kissebbik összeget törli, ha pedig közben teher van, az uj kimutatásból csak annyit jegyez be. a mennyi még biztosítva nem volt sat. Sérelmet ez az eljárás azért nem okoz, mert az érdekeltek értesítést kapnak s ha mégis hiba követtetnék el — módjukban lesz folyamodniok. Ez az egy-két folyamodás sokkal kevesebb hátránynyal és költséggel fog járni, mint járt eddig az a sokféle igazolás és per, mely az engedély nem léte miatt keletkezett s mely elborította a hatóságot. 30. §., 31. §. A 30. §. eleje is általános szabályt tartalmaz, midőn kimondja a feltételt, hogy csak tjkvi előző ellen lehet jogot szerezni. Az előzetes vagy bár egyidejüleges jog létezését követeli meg az átruházás vagy terhelés lehetőségéhez okvetetlenül, kivételesen azonban megenged egyes eseteket. Ilyen egyik eset az, hogy az örökös ellen is lehet tjkvi jogokat szerezni a hagyatékra nézve, még mielőtt neve tjkvileg kitüntetve lenne. Az 1848. előtti magvar jogrendszer szerint semminemű megszakítás sem állt be a jogfolytonosságban az által, ha az örökhagvó elhalt. Különösen az adományi javak termeszetet tekintve" kellett, hogy a vagyon a családban maradjon, hozzá ipso jure elven nyugvó örökösödési jogunk azonnal rendelkezési jogot biztosítván az örökösnek a hagyatékra nézve; mihelyt elhalt az örökhagyó: a vagyon fölötti rendelkezés és tényleges birtokbavétel rögtönös és szabados volt. Az ipso jure elv alkalmazását a tjkvi intézmény lehetetlenné tette. Rajonganak ezen elv mellett ugyan ma is magyar patrióták az ősi intézmény kegyeletén elandalogva, de hiában, észre kell venniök, hogy az ipso jure elv alkalmazását az ősiség eltörlése és a tjkv behozatala csakugyan lehetetlené tette. Igazolja ezt — ha egyéb nem — az örökség átírásával járó tjkvezés hosszadalmassága; de igazolja tételes törvény (örök. elj. ). mely hat hónapig az örökséget pihenni rendeli. Ezen hat hónap alatt, a mely minimalis idő, mert a hagyatéki eljárás sokszor éveket vesz igénybe, mig az örökséget telekkönyveztetni lehet, mondom ezen hat hónap — és évek alatt az örökség valóban pihen (haereditas jacens); az örökhagyó már nem s az örökös még nem rendelkezhetik. Ez a kötött dolog pedig nagy kárára van az érdekelteknek; azonkívül általános közgazdasági hátrányt okoz, mert az ingatlanokat kiveszi a forgalomból ezen idő alatt. Ezen a bajon akar segíteni az én dolgozatom a kivételek fölállításával s a ki hive az ipso jure elvnek, az — akarva, nem akarva — el kell, hogy fogadja ezen kivételeket, mert ezek idézik elő a régi magyar jogfolytonosság fenntartását továbbra is a tjkvi intézmény behozatala után. Törvényünk nem volt és nincs e tekintetben. Felső bíróságaink ellentétes döntvényekkel járultak a kérdés megoldásához, e miatt a kérdés még bonyolultabbá vált. Eddig azonban bírósági döntvényekben is csak az örökös hitelezőjéről volt szó, mindenütt a kereskedelmi világ érdeke jár elől a codificatió munkájának megkövetelésében, ugy itt is. Az adás-vevésről — legalább tudtommal — eddig még fölemlités se történt a tekintetben, vagyis az adósörökös hitelezőjének joga biztosithatásáról értekeztek, írtak, de az örökös hagyatékvásárlójának joga biztosításáról még nem is értekeztek, nem is írtak, legalább a megfontolás odáig nem haladt, hogy bár bírósági döntvényekben nyert volna kifejezést. Es épen ez az eljárás a hagyatékvásárló jogának elhanyagolása okozhatta s idézhette elő a bírósági döntvények ellentétes irányát azért — föltevésem szerint — mert az egyik tanács megváltoztatta a másik tanács határozatát a hitelező jogának biztosítása kérdésében, mert hát a hagyaték-vásárló joga sincs biztosítva, miért tegyünk kivételt a hitelező számára egyedül? Hogy ez az ellentétes állapot megszűnjék, hogy az adós örökös hitelezője és vevője egyenlő jogbiztositásban részesülvén, hogy a vagyon forgalmon kivüli állapotából származható kár eltávolittassék, hogy végül a magyar ipso jure elv gyakorlásában biztosított jogfolytonosságot visszaállíthassuk: okvetetlenül szükség van a 30. és 31. szakasz intézkedésére. Bölöni László bánffy-hunyadi ügyvéd. Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése*. ) (Tervezet 647-648. §§. ) II. A támadott szigetről való rendelkezést az előrebocsájtottakból folyóan a következőképp vélem szövegezendőnek: "Ha a folyóvízben sziget támad: az a part tulajdonosaié lesz akként, hogy a folyóvíz korább meg volt medrének középvonala és rája a telkek partjának két végső pontjáról húzott merőleges vonalak az egyes részek határai" *) L. az előbbi közleményeket a 8., 27—36., 39—41. és 43—45. számokban. *) L. az előző közleményt az 1. számban. MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK