Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 3. szám - A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. Tervezet 107-111. §§., 121-169. §§ [2. r.]

I. évfolyam. Budapest, 1902. január 15. 3. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI, Király-utcza 98/a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor Félévre.. 6 „ Tartalom: A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. Irta: dr. Raffay Ferencz, eperjesi jogakadémiai tanár. A gyámhatóság felügyelete. Irta: dr. Hattyuffy Dezsó, fejérmegyei árvaszéki elnök. - Ingó dolog tulajdonának átruházása. Irta: dr. H e 11 e Károly, debreczeni jogakadémiai tanár. — A kötelmek megszűnése teljesítés utján. Irta: Alföldy Ede. nagybecskereki kir. járásbiró. A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. (Tervezet 107-111. §§., 121—169. §§. ) IV. A különvagyon uj szövege. *) Házassági vagyonjog. /. Különvagyon. 107. §. Különjavak a házastárs vagyonában azok: 1. amelyek a házasság megkötésekor az ő tulajdonát képezték; 2 a melyek ő reá a házasság ideje alatt öröklés utján vagy élőről ugyan, de ingyenes módon hárultak; 3. különjószág az is, amit a házastársak szerződésben különjószágnak megállapítanak Az ilyen szerződés érvényéhez közjegyzői okirat szükséges; 4. különjószág az is, ami rendeltetésénél fogva csak az egyik házastárs használatára szolgál. Ide tartozik a jegyajándék is; 5. különjószág a különvagyonban ejtett kárért járó megtérítés. 108. §. A házasság megkötése előtt keletkezett kötelezettség a házastárs különadóssága. A házastársat családjogi törvények alapján harmadik személy irányában terhelő tartási kötelezettségnek az a része, amely a házasság megkötése előtt lejárt, szintén különadósság. 109. §. A házasság ideje alatt keletkezett kötelezettségek közül a házastárs különadósságai azok: 1. amelyek őt öröklés folytán, vagy mint megajándékozottat terhelik; 2. amelyeknek alapja ingyenes, ideértve a másik házastárs részére kötelezett hitbért, illetve viszonhitbért is; 3. amelyek a házasság ideje alatt elkövetett tiltott cselekményből, vagy a különvagyonra vonatkozó jogviszonyból keletkeztek. Különadósság a 3. pontban emlitett kötelezettségek iránt folytatott per költsége is. 110. §. A házastárs különadósságai képezik, amennyiben a különvagyonnak a házasság idejéből származó tiszta jövedelmét meghaladják: 1. a különadósságnak ugyanerre az időre eső kamatai; 2. a házasság tartama alatt esedékes és őt terhelő mindennemü visszatérő szolgáltatás. A különadósságra vonatkozó tőketörtesztés mindig a különvagyont terheli. *) L. az első közleményt múltkori számunkban. Szerk. 111. $. A házastárs különvagyona fölött nincs a másik házastársnak semmiféle kezelési, rendelkezési, használati vagy bármi néven nevezendő olyan joga, amely őt a szabad rendelkezésben korlátozza. Kivételt képez ez alól a szabály alól a nőnek azon különvagyona, amelyet férjének hozományul átadott. 112. §. Ha a házastárs különvagyonának a kezelését, egészben vagy részben, átengedte is házastársának, ezt a kezelést bármikor visszaveheti. Ezzel ellenkező kikötés semmis. A férj a kezelése alá bocsátott női különvagyon tiszta jövedelmét a házasélet terheinek viseléséhez való önkénles hozzájárulásnak tekintheti s igy azt, ellenkező kikötés hiányában, szabadon felhasználhatja s róla számot adni nem köteles. Ezek a szabályok alkalmazandók abban az esetben is, ha a férj engedte át különvagyona kezelését a nejének. Ez a jog a házastársat a vagyonkezelés és gazdálkodás körébe vágó minden ügylet kötésére feljogosítja. Házastársa ingatlanait azonban a kezelő fél nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. A vélelem az, hogy életközösségben levő házastársak egymás különvagyonának kezelésére fel vannak jogosítva. A kezelési jog visszavonását, illetve azt, hogy a kezelési jog hiányáról a harmadik személynek az ügylet megkötése előtt tudomása volt, a házastárs tartozik bizonyítani. Ha a bizonyítás sikerül, a bázastársat a másik házastárs által kötött jogügyletek nem kötelezik. 113. §. A férj hitelezőivel szemben az a vélelem, hogy az egyik vagy mindkét házastárs birtokában levő ingó dolgok a férj tulajdonai. A nőnek saját ingatlanához tartozó gazdasági felszerelésről, továbbá a férj birlalatában levő, de a nő nevére szóló értékpapírokról, takarékpénztári betétkönyvekről és a nő nevére szóló, forgatmánynyal el nem látott bankpapírokról, a házastársakkal és hitelezőkkel szemben, az a vélelem, hogy ezek a nő tulajdonai. A férj hitelezői akkor sem foglalhatják le a nő különvagyonát, ha azt a férje vagyonával szerezte is. V. A közszerzemény fogalma. 1. A közszerzemény alapja a Hk. III. r. 29. cz. 2. §-a, amely igy szól: »Verum. sí pater de sua portione testamentum condere voluerit, id quidem facere poterit, absque tamen fraude uxoris. Nam uxor in rebus per maritum suum, stante conjugio, conquisitis, semper particeps, et indivisonalis efficietur: ita, quod viro intestato decedente, ad eam universa bona sua per ipsum, ut praefertur, conquisita devolventur. « A nem-nemesek közszerzeményi jogát teljes határozottsággal megállapítja, kimondván, hogy a férj által szerzett vagyonban részes és osztályos a feleség: ez a most idézett §. kiváló fontossága. A »conquisitis« szó helyes magyarázata pedig az, hogy az »együttszerzés« nem kívántatik meg, hanem a szerzés, öszszeszerzés, összekuporgatás l). Valamint nem döntő az arány l)Ugyanígy tanit Szegedi 833. I., Kelemen 1'24. §., Herczegh 11. §., Jancsó 110. §.; Trux 31. §. ellenkező nézete téves.