Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 2. szám - A tulajdon korlátai. Tervezet 560. § [1. r.] - Haszonélvezet szerzése és megszűnése. Tervezet 769-778. §§

MAGÁNJOGI KOI > IEIK Á( V. ION K. csak a férj hitelezőivel szemben van helye. Továbbá fontos kivételeket kell megállapít ni alóla a nő javára.22) Nevezetesen a nő ingatlanához tartozó fundus instructus, a nő értékpapírjai, betétkönyve és bankpapírjai, ha a férj birlalatában vannak is, a nő tulajdonául vélelmezendók. Végül ki kell mondani a 111. 2. bekezdésének kissé homályos rendelkezésével szemben azt is. hogy a nő vagyonát a férj hitelezői nem foglalhatják le akkor sem, ha azt a nő a férj vagyonával szerezte is. Íme. ezek szerint az alapelvek szerint kell a 11. fejezet I. czimét megeonstruálni />/'. Raffay Ferenc: eperjesi jogakadémiai tanár. \ A tulajdon korlátai. (Tervezet 560. :;.> A tulajdon korlátai vagy törvényen, vagy a tulajdonos intézkedésén alapulnak. A törvényes korlátok csoportja ismét két részre oszlik, a szerint, amint azok alapját: n) köztekintetek képezik, u. m. a kisajátítási jog, bányajog, telekeldarabolási tilalmak: b) mások jogainak akadálytalan gyakorlata, milyenek az u. n szomszédjogon alapuló korlátok. A tulajdonos intézkedésén alapuló korlátok közül a nevezetesebbek: a hitbizománv. a szolgalom, az elidegenítési és terhelési tilalom. A tulajdon fogalmát, azaz voltaképen a tulajdonban foglalt jogosítványok tartalmát a tervezet 560. íi-a következőképen határozza meg: tulajdonos jogosítva van az ö dolgáról tetszése szerint rendelkezni és más mindenkit a rendelkezésből kizárni. A tulajdonos e jogát csak jogszabály és mások ellentétes jogai korlátozhatják.u A Tervezet ezen meghatározása igen nehézkes és számos félreértésre ad alkalmat. • Rendelkezés* alatt cselekvést, a tulajdonos intézkedését értjük, a mely a dolog állagára vonatkozik, vagy a tulajdonnak, illetve a tulajdonban foglalt jogosítványoknak átruházását czélozza. Nem értjük rendelkezés alatt a dolog használatát, haszonélvezetét. Nem tekintjük rendelkezésnek, ha a tulajdonos dolgával nem törődik, nem a derelictiót. ha az nembánomság, hanyagság következménye. Á -rendelkezés* szó nem fejezi ki a tulajdonban foglalt jogosítványok tartalmát. Még szembeötlőbb a tulajdon tartalmának ilyetén meghatározása ott. ahol a Tervezet nem a dologgal, hanem harmadik személyekkel szemben ugyancsak a •rendelkezés* szóval fejezi ki a tulajdonban foglalt jogosítványok körét. A tervezet szerint a tulajdonos mindenkit kizárhat a rendelkezésből Nem zárhatja tehát ki a dolog használatából, haszonélvezetéből. A jó törvénynek lehetőleg szűkszavúnak kell lennie és kerülnie kell a felesleges kijelentéseket. A tulajdonosnak a dolog felett megadott korlátlan hatalmából szükségszerűen következik annak kizárólagos természete és így ennek külön hangsúlyozása elmaradhat, amint hogy a Code Civil ben is hiányzik. A Tervezet szerint a tulajdonos jogát jogszabály korlátozhatja. Ez rendkívül kétes értékű meghatározás. *Jogszabály* theoretikus jellegű fogalom, mely nem való közhasználatra szolgáló törvénykönyvbe. Jogszabályt nemcsak a törvény, hanem szokás és bírói gyakorlat is alkothat. A Tervezet oly törvénymagyarázatot enged meg. mintha a tulajdont korlátozó szokás a törvény ellenére is keletkezhetnék és érvénynyel bírhatna. Az indokolás szerint a Tervezet azért helyettesíti a mintául szolgáló német polgári törvénykönyvben előforduló »törw) Sztehlo (id ni. 37. 1.) hivatkozik e tekintetben a német polg. trvkönyv 1362. g-ára, amely következőkép szól: „Zu Gunstcn der Gliii biger des Mannes wird vermutét, dass die im liesitz eines der Ehegatten oder beider Ehegattcn befindlicben beweglichen Saeben dem Manne gehören. Dics gitt insbesonderc aucb für tnhaberpapicre, und für Orderpapiere, die mit Blankoindossement versében sin a. í-'ür die aussehliesslicb zum persönlieben Gebrauehe der Frau bestimmten Saehen. insbesonderc für Kleider, Sehmucksachen und Arbeitsgerate, gitt im Verhaltnisse der Ehegatten zu einander und zu den Glaubigern die Vermulung. dass die Saehen der Frau gehören ". Ezen az alapon akarja ó is megváltoztatni a 111. §-t. Elfogadjuk ezt a nézetet, de mivel a házastárs kizárólagos használatára szolgáló ingókra nézve, szerintünk, nemcsak vélelem állítandó fel, hanem azoknak különvagyoni jellegét kifejezetten el kell ismerni, ebben ;i tekintetben eltérünk töle. vény* szót a -jogszabályaival, mert ezalatt azon szabályrendeleteket is érti, amelyek ily korlátozó intézkedéseket tartalmasnak. Ezen ssempont azonban egyáltalán nem teszi szükségessé a bizonytalan értelmű -jogszabály kifejezés használatát, mert nem látjuk be annak szükségét, hogy szabályrendeletek tulajdont korlátozó intézkedéseket megállapíthassanak. Törvény hozásunkban amúgy is nagy a hajlandóság a közigazgatási hatóságnak bírói hatalommal való felruhásására és nagv hiba lenne őket még magánjogokat csorbító szabályrendeletek alkotására is feljogosítani. Kivételt képez azon eset. ha a korlátozó intézkedést a törvény állapítja meg általánosságban, a szabályrendelet pedig csakis a törvény végrehajtását czélozza. Ily esetben azonban a korlát alapja nem a szabályrendelet, hanem a törvény. A Tervezet szerint korlátozhatják még a tulajdonos jogát mások ellentétes, jogai. A 'Tervezet itt jogok összeütközését tartja szem elölt és már eleve az •ellentétes* — bajos megérteni itt e szó igazi értelmét — jogot tartja erősebbnek. Ezen intézkedés a német polgári törvénykönyv (903. §.) azon rendelkezésének helytelen fordítása, mely szerint a tulajdonos csakis annyiban gyakorolhatja a tulajdonban foglalt jogosítványokat, amennyiben ebben mások jogai nem akadályozzák: »so\veit nicht Rechte Dritter entgegenstehén.« Ezen jogok azonban nem ellentétesek magával a tulajdonjoggal, sőt azok csakis a tulajdonos hozzájárulásával, cselekvésével — avagy elbirtoklás esetén hallgatásával — keletkezhetnek Ezen jogoknak forrása épen a tulajdonjog és azért azok azzal ellentéteseknek nem tekinthetők. Az idézett szakasz helyesen következőleg lenne szövegezendő : „560. £. .-1 tulajdonos dolgára! azt tehet, amit akar. E jogát csak törvény avagy mások szerzett joga korlátozhatja." I)r. Gyöngyösi József budapesti ügyvéd. ^Haszonélvezet szerzése és megszűnése. (Tervezet 769-778. §§.) E czim alatt a 'Tervezet külön felírású alfejezetbe foglalja össze, mint mondja (Ind. 550. 1.). a szerzés és vesztés szabályait, nehogy fölötte elszóródjanak. Mi e beosztást, helyesebben emez elkülönítést, sem indokoltnak, sem egyáltalában helyesnek nem tartjuk. A czim többet mond, mint mondhatna. Azt a hitet kelti, mintha a fejezetben mind fel volnának sorolva és szabályozva a módok, a melyek szerint haszonélvezetet szerezni lehet, vagy a melyek által a haszonélvezet megszűnik. De az is gondolható e felírásból, hogy másról, mint a haszonélvezet szerzésének és megszűnésének szabályairól, szó itt nincs. Már pedig, ha a Tervezet az ingó dolgok haszonélvezete szerzésének módjait a maga szempontjából kimerítően szabályozza is, nem áll ugyanez az ingatlan dolog, a jog és a vagyon haszonélvezetének megszerzéséről. Mert mindezeknél a haszonélvezetnek csak egy módon : a jogügyiéi utján való szerzését markolja meg és szabályozza. Igazában ezt se, hanem csak a seerződés utján való szerzésről szól. Erről később ejtünk szót. Helyesnek tartjuk magunk is, hogy a haszonélvezetre vonatkozó szabályok a Tervezetben külön csoportosíttattak a szerint, amint annak tárgya dolog (ingó-ingatlan), jog, avagy egész vagyon. De éppen ennélfogva a következetesség "követelményének azt tartjuk, hogy mert e szabálvok a haszonélvezet tárgyai szerint bizonyos ponton elválnak, elkülönülnek s e különállás a szerzés és megszűnésre nézve is érezteti hatását: a szerzés és megszűnés szabályai sem összesíthetők csak azért, hogy megint széttagoltassanak. hanem, hogy helyes törvényszerkesztési oeconomiával mindegyikük a maga csoportjába illesztessék be. Ez okon a Tervezetnek szóban forgó alfejezetét elhagyandónak javasoljuk. Szabályait az előző alfejezetekbe kell beilleszteni. Sokkal mélyrehatóbb és fontosabb a technikai elhelyezés ezen kérdésénél az a kérdés, hogy vájjon helyes-e a Tervezet álláspontja, a midőn a haszonélvezet megaiapitásához causalis ügyletel nem kíván'.' A német polg. törvénykönyv tudvalevőleg az abstract dologi szerződés elvén áll s* azt teljes következetességgel viszi keresztül. Nála még a tulajdonjog átszállításához sem kell érvényes kötelezettség, hanem tökéletesen elég pl. ingónál a feleknek a tulajdonjog átszállítására való megegyezése, és a do-