Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 3-4. szám - Külföldi pénzértékben kirótt tartozás teljesitése [2. r.]

40 Keresked A magyar kormány 598/1920. M. E. számú rendelete a külföldiek javára letétbe helyezett összegekről, a birói letétek kamatairól és az őrzési dijról. 1. § Ha az adós külföldivel szemben fennálló tartozásának összegét a fennálló jogszabályok alapján a magyar postatakarékpénztárnál Budapesten vagy az Osztrák-magyar bank budapesti főintózeténél vagy valamely közpénztáruál teljesítés hatályával letétbe, illetőleg birói letétbe helyezte vagy helyezi, ezen az alapon az állampénztár ellen a letétbe helyezett összegen felül sem a betevő, sem haamadik személy semmiféle czimen követelést nem érvényesíthet. 2. §. Az 1. §. rendelkezése a külföldiek javára az adótól való menekülés meggátlásáról szóló 1919. évi 6000. számú pénzügyminiszteri utasítás 18. és 20. §-ai alapján engedélyezett átutalásból keletkezett letétekre is kiterjed. 3 §. Sem a jelen rendelet 1. és 2. §-ában említett, sem más birói letétek után a kincstár 1920. évi január hó 1-től kamatot nem fizet; az e rendelet kihirdetése előtt kifizetett letéti kamatokat azonban visszakövetelni nem lehet. Készpénzből álló birói letétek után ugyancsak 1920. évi január hó 1-től őrzési dij nem számíttatik. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi január hó 28-án. SZEMLE. Mai számunkhoz jogeset-gyűjteményt — azok hiánya miatt — nem csatoltunk; a talált jogeseteket Szemle rovatunkban dolgoztuk fel. Szerkesztőségi hir. A magyar igazságügyminiszter Bubla Ferencz főszerkesztőnket a Budapesten alakított egységes birói és ügyvédi vizsgáló bizottság elnökévé újból kinevezte. Főszerkesztőnk a január 31-én tartott alakuló teljes ülést nagy bestéddel nyitotta meg, mely egyaránt visszatükrözte a haza várható megcsonkításán kesergő polgár nagy férfi fájdalmát, melyet a folytonos forradalmak pusztításai csak még inkább elviselhetetlenné tesznek, másrészt azonban a reményből táplálkozó embert tárta elénk, aki azzal biztat, hogy csüggednünk még sem szabad, mert hisz „nincs veszve barini sor3 alatt, ki el nem csüggedett". . ..A budapesti ügyvédi kamara választmánya fj£, Szenté Lajos felelős szerkesztőnket 1920—1922. évek tartamára ugyanezen vizsgáló-bizottságba, hol ísVa'!'.hiieljogi csoportból fog .vizsgáztatni, bevál'as2(t"oltá. ' A kezes fizetési kötelezettsége. A Knria I. .jogegységi tanácsának 1913, május. 19-én kelt els,ő számú polgári döntvényében kifejezett döntvény" szerint a 8°/o-os legmagasabb kamat összegében minden egyéb pénzbeli mellékkikötés benne foglaltatik s azon felüli összeg bíróilag -ném 'érvényesíthető. A Kúria Rp. IV. 1681/1919. számú most hozott határozatában kimondotta azt, hogy el ml Jog 3—4. sz. ezen elv a kezesre nézve is áll, ugy hogy amenynyiben az egyenes adós a kölcsön használata fejében 8°/o kamatnál nagyobb összegű jutalék fizetésére kötelezte magát és azt ki is fizette, ezt a fizetést a 8°/o kamatot meghaladó részében a kezes kifogása esetében javára a tőke törlesztésére kell elszámolni, mert ellenkező esetben a hitelező birói jogsegélylyel jutna a fentiek szerint az őt meg nem illető haszonhoz. A K. T. 56. §-a szerint a kereskedősegéd, ki szolgálata teljesítésében véletlen baleset miatt ideiglenesen hátráltatik, ezért igényeit a fizetés és ellátáshoz el nem veszti. E kedvezmény azonban csak 6 heti időtartamra illeti meg. Ezen 6 hét megfelel a kereskedősegéd felmondási idejének. Minthogy azonban a fontosabb teendőkkel megbízott kereskedelmi alkalmazottak felmondási határideje 3 hónap, az a kérdés merült fel, vájjon a fontosabb teendőkkel megbízott segéd az 56. §. esetében szintén csak 6 heti, vagy pedig a teljes felmondási időre járó fizetésre és ellátásra tarthat-e igényt, amennyiben megbetegszik. A Curia P. VII. 5970/1918. sz. a. ítéletében kimondta, hogy miután a K. T. 56. §-ának fenti rendelkezése nem tesz különbséget a között, hogy fontosabb, vagy nem fontosabb kereskedelmi alkalmazottról van-e szó, annál fogva pl. egy vállalat ügyvezető-igazgatója is csak 6 heti fizetés és ellátásra tarthat igényt. A budapesti ügyvédi kamara felhívja tagjait, hogy az 1919. deczember 31-ig felmerült szegényvédői és pártfogó ügyvédi költségeiket a megállapító végzés vagy költségjegyzék csatolása mellett, a kamaránál 1920. február hó 15-ig jelentsék be, hogy a kiutalás megtörténhessék. A már bejelentett tételekre ez a felhívás nem vonatkozik. IRODALOM. I. Hazai irodalom. Az osztrák békeszerződés magénjogi rendelkezései. Irta: Dr. Sichermann Frigyes. Kiadja a Jogállam Könyvtára. Ára 10 korona. Az osztrák békeszerződés oly kevéssé szabatos, annyira tele van ellenmondó és homályos tételekkel, hogy az értelmező elé a kérdések egész tömege tárul. Szerző tehát értékes munkát végzett, midőn ezen, a magyar bókefeltételekkel azonos szerződés magánjogi rendelkezéseit áttekinthetően összefoglalja s azokba világosságot hozni igyekszik. A magvar nemzetegységtan. Irta: Dr. Szentirmay Udön budapesti ítélőtáblai bíró. Megjelent a szerző kiadásában, Kilián Frigyes bizományában. Ara 30 korona. Magyar jogi szemle. Első évfolyam. Szerkeszti : dr. Angyal Pál ^gyet. tanár. Előfizetési ár egy évre 120 kor. Az adózók lapja. Gyakorlati tájékoztató mindennemű adóügyekben. Szerkeszti: Dr. Brachfeld' Hugó ügyvéd. Megjelenik havónkint. Előfizetési dij egy évre 50 K. A háborúban eltűntek holtnaknyilvánitásáról szóló rendelet magyarázata: Irta: Dr.' Gál Dezső budapesti ügyvéd. Ára 12 korona. Kiadja és kapható a szerzőnél. Budapest, VI., Vilmos-császár-ut 33. 21547. Nyomatott az Országos Központi Községi Nyomda Részvénytársaságnál Budapest, VI., Oyár-utcza 40.