Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 9-10. szám - A csődönkivüli kényszeregyesség hatálya. 2. [r.]

9—10. sz. Kereskedelmi Jog 91 nyilatkozik, különösen megfontolást érdemel, hogy a kényszeregyességi adóssal szerződő félnek a beszámítás igénybevételére, s evvel tulajdonképp a kétoldalú szerződés megszüntetésére utalása az adós üzlete folytatásának zavartalanságát is sokszor súlyosan érintené (pl. áruraktára kiegészítése czéljából a kereskedő kényszeregyességi adós által az eljárás megindítása előtt kötött, de még nem teljesített előnyös vételi szerződések jórészt mintegy stornirozódnának), holott a szóban lévő szerződések teljesítése még a csődben sem függ a közadóssal szerződő félnek (hanem fordítva, éppen a tömeggondnoknak) tetszésétől. (1881. évi XVII. t.-cs. 20. §.) Mindezeket megfontolva, ugy hiszem, arra az eredményre kell jutni, hogy Rendeletünk a kényszeregyességi eljárás megindítása előtt keletkezett és az eljárás meginditásákor még egyik fél részéről sem teljesített kétoldalú szerződések sorsának szabályozatlanul hagyásánál abból indult ki, hogy azok a kényszeregyesség hatályától jüggeilenek, vagyis a belőlük folyó kötelmek a kényszeregyesség jogerős jóváhagyása daczára a szerződés mindenkori taitalmának megfelelően (egészben) teljesitendök. Lehet, hogy a kétoldalú szerződés alapján az eljárás megindítása előtt ugyan csak egyik fél, de ez sem egészen, hanem csupán részben teljesített. Az ily kétoldalú szerződéseknek a jogerősen jóváhagyott kényszeregyességre vonatkozásban való rendeződése az eddig levezetett szabályok szem előtt tartása mellett nagyobb ' nehézség nélkül végbemehet, ha a döntésnél azt vesszük irányadóul, vájjon a szemben álló synallagmatikus kötelmek mindegyike osztható-e. Ha ez oszthatóság mindkét részen megvan, nézetem szerint az eljárás megindítása előtt egyik fél által már lerótt részszolgáltatás és a másik félnek evvel kapcsolatos tartozásrdsze, mint külön egység, az eljárás megindításakor még egyik fél által sem teljesített további részszolgáltatások pedig másik külön egység gyanánt kezelendők s a kétoldalú szerződésekre nézve már kifejtett elvek mindkét csoportra külön alkalmazandók; ha ellenben a synallagmatikus kötelmek bármelyike oszthatatlan, az egész kétoldalú, szerződés egységes elbírálás alá kerül, ami nem lehet más. mint hogy az egyik részen már megtörtént részbeni szolgáltatás önálló jelentőségének hiányában a kötelem mindkét oldalon teljesítetlennek minősül, következőleg az eljárás megindításakor még egyik részen sem teljesített kétoldalú szerződésekre megállapított elvek alkalmazásával az ily szerződésből folyó kötelmek a kényszeregyesség által nem érintetteknek vétetnek. Egy-két példa világosabbá teszi a gondolatot: A nagykereskedő a kiskereskedő kényszeregyességi adós részére adás-vételi szerződés alapján nagyobb mennyiségű árunak fokozatos szállítására köteles s az eljárás megindítása előtt már teljesített részszállításokat. Döntés: Az eljárás megindításakor már leszállított áruk hátrálékos vételára csak egyességszerü (hányados) kielégítésben részesül, az eljárás megindításakor még le nem szállított áruk átadására és az ennek megfelelő vételárrészek fizetésére nézve azonban a kényszeregyességnek hatálya nincs, tehát kényszeregyssségi adós a szóbanlévö vételárrészeket egész összegben tartozik megtéríteni. Ellenben, ha kényszeregyességi adós háza fölépítése czéljából vállalkozási szerződést kötött valamely építésszel s a kényszeregyességi eljárás megindításakor a vállalkozó még csak az alapzatot létesítette, a vállalkozói díjnak az alap elkészítésére kalkuláczióba vehető része is egészben (tehát nem egyességszerüen) fizetendő a szerződés mindenkori kikötései szerint. Ugy érzem, a kényszeregyességi eljárás megindítása előtt valamelyik fél által részben már teljesített kétoldalú szerződések most tárgyalt kérdésébe vág a R. 30. §. 2. bek.-nek azon rendelbezése, hogy : „az egyességi eljárás nem érinti a bérleti, haszonbérleti és szolgálati viszonyokat, amenynyiben azok az egyességi eljárás megindítása, után folyamatban maradnak." Nem hiszem, hogy helyén való volna ezen, bizony éppen nem sze encsés szövegnek Meszlény nyomán (1. Kommentárja 146. lapját) oly jelentőséget tulajdonítani, mintha azt a bérlett, haszonbérleti és szolgálati szerződések kény-