Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 22. szám - Bosnyák jogélet

472 Kereskedelmi Jog 22. sz. meghatalmazási viszonynak, amelyben a meghatalmazott a megbizó nevében és helyett minden ügyében korlátlanul cselekszik, az ilyen megbízást különös meghatalmazásnak minősítette és kimondotta, hogy házastársak között annak érvényességéhez nem szükséges annak közjegyzői okiratba foglalása, A czégtag képviseleti joga a K. T. 90. §-a szerint kiterjed arra, hogy a társaság képviseletére jogosított minden egyes tag a társaság nevében mindennemű ügyletekre ós jogcselekményekre, különösen a társaság ingatlan javainak elidegenítésére is felhatalmazottnak tekintetik. A czégtag képviseleti jogának ilyen tág keretben törtónt megállapításából következik, hogy a képviseleti joggal biró czégtag nem csak oly ügyleteket köthet, amelyek a folytatott üzlet rendes üzletköréhez tartoznak, hanem ő a társaságot oly ügyletek által is kötelezheti, amelyek kivül esnek a folytatott üzlet körén. A törvény idézett rendelkezésének ilyen értelmet adott a Curia egy legutóbb hozott határozatában, amelyben megállapította, hogy a czégtagok tulajdonához tartozó erdő hasznositása ügyében az egyik czégtag által tett kötelező megállapodás a többi czógtagokat is kötelezi és pedig még abban az esetben is, ha a czégtagok egymás között kötelezőleg abban állapodtak meg, hogy a kérdéses erdőhasznositási ügyletben csak az összes czégtagok együttes eljárása kötelezheti a czéget. ,)C.Bosnyák jogélet. Az Országos Iparegyesiiletben legutóbb igen érdekes fölolvasást tartott Fischer József dr. szerajevói ügyvéd a boszniai jogi viszonyokról. Ez előadás tartalmából — lapunk czólját szem előtt tartva — a következő kivonatos ismertetést közöljük : Tischer dr. előadásában a bosnyák törvényeket három csoportra osztotta; e három kategória a következő : 1. Azok a törvények, melyeket az okkupáczió óta Bosznia ós Herczegovina számára külön alkottak ; 2. régi ottomán törvények az okkupáczió előtti korból, amelyek még ma is érvényesek ; 3. az osztrák-magyar monarchia törvényei, melyeket a bíróság akkor tart szem előtt, amikor a jogi kérdés eldöntésére se az ottomán törvények, se az okkupáczi óta alkotott bosnyák törvények nem elegendők. Az okkupáczió óta alkotott törvények tulajdonképpen csak az uralkodó rendeletei; az uralkodó abszolút hatalmánál fogva kiadott bizonyos rendeleteket, melyek törvényeknek tekintendők ; a nevük is törvény. A közös pénzügyminiszter rendeletei azonban éppen olyan kötelezők, mint az úgynevezett törvények. Néha egészen jelentéktelen utasításokat bocsájtanak szentesítés alá, mig sok nagyjelentőségű dolog szabályozása csak miniszteri rendeletben történik meg. Érdekes az az intézkedés is, hogy oly kérdésekben, melyek elintézésére nézve nem ad elegendő alapot se a régi ottomán törvény, se az okkupáczió óta alkotott uj törvény: az osztrák-magyar monarkia törvényeinek analógiájára kell eljárni a biróságnak. Ez a valóságban annyit jelent, hogy mindig kizárólag az osztrák jogszolgáltatás az irányadó, mert a magyar jogszolgáltatást a boszniai tisztviselők ós birák egyáltalán nem is ismerik. A Kállay Béni által alkotott ós az uralkodó által szentesitett uj törvények (1883—1884-ből) a következők : a kereskedelmi törvény, a váltótörvény, a csődtörvény, a polgári perrendtartás, az ügyvédi rendtartás és a telekkönyvi törvény. Legfontosabb ezek közül a telekkönyv megalkotása; 1884-ben fogtak hozzá a munkához s csak az idén készültek el vele. Ma már telekkönyvelve van minden talpalattnyi föld s ennek következtében a föld értéke megtízszereződött. Ma már van Boszniában jelzáloghitel, lehetséges a talajjavítás, rendezett az adózás ós hozzá lehet fogni az agrárkérdések megoldásához. A boszniai váltó- ós csődjog eltér a magyarországitól ; csakis a bejegyzett czógü kereskedőnek van váltókópesságe ós csak bejegyzett kereskedő ellon lehet csődöt nyitni. E miatt a hitelviszonyok Boszniában igen rosszak. A magyarországi nagykereskedő gyanútlanul átveszi fizetés gyanánt a bosnyák kereskedő elfogadványát, mert nem tudja, hogy az illető bosnyák kereskedő nincs bejegyezve, az elfogadváuyt a nagykereskedő tovább adja a banknak, mely azután a lejáratkor leküldi a váltót behajtás végett Boszniába Az adós nem fizeti ki a váltót ós megindul a per, amelynek során kiderül, hogy az alperesnek nem volt váltóképessége. A felperes, akit feltétlenül elutasítanak, a rendes polgári perre van utalva ; de ekkor már megvan a nagy perköltség és a nagy időveszteség, amely éppen elég arra, hogy a rosszhiszemű adós vagyonát a foglalás elől megmentse. Mivel csődöt nyitni csak bejegyzett kereskedő ellen lehet, igen sok kereskedő igyekszik kibújni a bejegyzés kötelezettsége alól (ami nem nehéz) és ha ez sikerül neki: mindig csak akkor fizet a hitelezőjének, amikor éppen akar. Még nagyobb a jogi bizonytalanság, ha a régi ottomán törvények szerint Ítélkeznek, mert az ottomán jognak nincsenek teljesen összegyűjtött és rendezett szabályai. Kétféle ottomán jogrendszer van : a szent jog, az ősrégi seriat-törvények és a szultánok által kiadott császári törvények : a kánonok ; a magánjogot a seriat-törvények szabályozzák ; a kánonok inkább politikai, pénzügyi ós hadügyi rendelkezéseket tartalmaznak. A seriat-jog anyaga : 1. a Korán, 2. a négy első imám (Mohamed négy első utóda, azaz Abubekr, Omer, Ozmán és Ali) döntvényei : 3. a fetvák (hírneves jogtudósok, muftik és sejk-ül-izlámok jogi véleményei), melyekből számos