Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 6. szám - A téves árszámitás jogkövetkezményei

164 Kereskedelmi Jog 6. sz. folytán támadt kárát megtérítik. Ez felelősségük határa. Mert igaz ugyan, hogy minden váltónyilatkozat önálló, de másrészt igaz az is, hogy minden váltónyilatkozat csak a váltótörvény szabta keretben kötelez. Ha tehát a váltóbirtokos az ellogadót a váltóösszeg egy részének fizetése el fenében kötelezettsége alól felmenti, a váltókövetelésnek ekkép történt kiegyenlítése által a váltó czélt érven, a többi váltókötelezett kötelezettsége is elenyészik Az irodalom e kérdést nem méltatta kellő figyelemre. A vonatkozó művek oda concludálnak, hogy oly váltón kivüli megegyezés egyes váltóbirtokos és váltókötelezett között, hogy utóbbitól csak a reá eső részt követelendi, más váltókötelezettre nem terjed ki. A joggyakorlat hosszabb ingadozás után határozott állást foglalt e kérdésben. Különösen 2 irányú határozat az, mely ez irányban figyelmet érdemel. Az egyik szerint „az elfogadó által rendezett váltó alapján a váltóbirtokos a forgatótól az elengedett hányad fizetését nem követelheti, mert a forgató csak a váltó kifizetéseért lévén felelős, az elfogadónak a bármily csekély ellenérték szolgáltatása fejében a váltókötelezettség alul történt felmentése megszünteti az összes váltókötelezettek felelősségét." (Curia 123 98, 1143/97, 4/1901. 313/99, 574/99, 498/902. sz.) A másik, mely tökéletesen ráillik kérdéses esetre kimondja, hogy „a váltónak az elfogadóval történt rendezése a többi váltókötelezettek obiigóját is megszünteti, még pedig abban az esetben is, ha azok elleni jogait a váltóbirtokos fentartotta." (Curia 78/901. sz.) E határozatok indokolásukban alludálnak a váltótörvény 7. és 12. §§-ra, illetve arra, hogy a váltó az elfogadó részéről történt fizetéssel, í 11. egyéb rendezéssel célt érvén, a többi váltókötelezettek kötelezettsége elenyészik. Mig e határozatok a váltótörvény 91. §-át helyesen interpretálják, teljesen téves az az állandó joggyakorlat, hogy „az egyik elfogadó javára történt elengedés, a másik vele együttes kötelezettségben álló kötelezett elfogadó javára történtnek is tekintendő (Curia 1375/96. sz. határozata.) Még messzebb megy a Curia, kimondván, hogy a csődbeli kényszeregyezség hatálya a közadóssal együtt kötelezett váltóelfogadóra is kiterjed. (Curia 586/903. sz. határozata.) Itt u. i az az indok, mely az elfogadó és forgató közti jogviszonyon alapul, elesik és tisztán az egyetemlegesség szabályai nyernek alkalmazást. Már pedig, ha a hitelező az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyikének irányában követeléséről lemond, ez a többi egyetemleges adóstárs egyetemlegességi jogviszonyán rendszerint nem változtat, kivéve, ha a szerződők az egész kötelezettséget meg akarták szüntetni. Hasonlókép az egyezség, mely egyik adós társsal szemben köttetik, a többieket csak akkor salválja, ha az egyezség a kötelem teljesítésére van irányozva. De ez semmiképen sem áll a kényszeregyezségre, mely nem a hitelező szabad akaratán, hanem egy quasiitéleten (csődt. 212. §.) alapul, tehát a többi adóstársra egyáltalán ki nem hat. Végül, hogy a váltótörvényre visszatérjünk, természetes, hogy az egyik váltóbirtokossal létesült egyezség a másikat nem köti. E szerint tehát pl. az elfogadó és egyik forgató közt létesült oly egyezség, mely szerint utóbbi az elfogadónak a váltóösszeg egy részét elengedi, egy másik forgatónak vagy kibocsátónak, ki a váltót visszkötelezettsége alapján beváltotta, önálló kereseti jogát nem érinti, akár tudott ez egyezségről, akár nem, mivel az előbbiek között létesített egyezség a másik elfogadó vagy a kibocsátó között egyrészről, az elfogadó között másrészről fennálló viszonyt nem szabályozza. (Eperjes ) Dr. Herzog Henrik. IRODALOM. Gallia Béla dr. kir. törvényszéki albiró : Észrevételek a szövetkezetekről szóló törvénytervezetre. Különlenyomat a Jogtudományi Közlönyből. Grlll-féle döntvénytár. Főszerkesztő: dr. Vavrik Béla kúriai tanácselnök, szerkesztő : dr. Gyomai Zsigmond ügyvéd. E munka az egész döntvényanyag rendszeres feldolgozását nyújtja. Megjelent eddig a Magánjogi rész első kötete, mely a személyjogot és dologjogot tartalmazza. — Ugyanily czimen és ugyanazok szerkesztése mellett egy, hónaponkint kétszer megjelenő folyóirat is megindult, mely a felsőbirói és egyéb, legfelső fokú itélőhatóságoknak elvi kijelentéseket tartalmazó határozatait ismerteti. Zeitschrlft für Ungarisches Öffentliches und Privatrecht. Szerkeszti dr. Ságody Gyula. Megjelent legújabban e folyóiratnak VI—IX. füzete. Beküldetett: Mihók-féle Magyar Compass, 1904/5. Szerkeszti: Dr. Qalánthai Nagy Sándor. A házszabályoktél való eltérés jogi jelentősége. Grill kiadása. Külföld. Gareis, K., Handelsgesetzbuch v. 10J5. 1897. nebst d. Einführungsges. v. 10/5. 1897 unter Ausschluss d. Seerecht. Handausg. 3. Auíl. München, 1905. Beck. Geb. M. 4. Lehmann, H. Das Recht d. HandlungslehrlhigeEllwangen, Hess. M. 2.40. Gutsche, G., u. Behrend, M. Handelsgebrauche im Grosshandel und Schiffartsvcrkehre Magdcburgs nebst Samml. v. Schlussscheinbcdingungen, Schiedsgerichtsord.. Vorsehriften usw. hg. Magdcburg 1905, Heinrichshofen. Geb. M. 5. 'yfí-. Verö'ffentlichungen d. dcutsch. Vereins f. Versicherungs-Wissenschaft. H. Heft: Vorschlage z. Förderung der Versicherungs-Wissenschaft. — Materialicn z. Besteuerungs d. Versicheritng.