Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Az elektromos áram büntetőjogi védelme

248 DR. SZENTMIKLÓSI ISTVÁN az aspirációkkal fellépő jogalkalmazás szempontjából annak önellentmondó bizonyításával, hogy a jogalkotás mint olyan valóban külön létezik, kétségtelen, hogy a jogalkotás és jogalkalmazás tényleges helyzete jogi meghatározásának bizonyos gyakorlati nehézségei nem képezhetik a helyes elvi felismerés akadályát. A jogalkotás és jogalkalmazás egymáshoz való viszonyának kérdése kifejezetten jogalkalmazási probléma: a jogszabályok által a cél- és ésszerűség szerint megvont korlátok közötti szabadabb bíráskodás, amely még csak a jogalkotás eszmei súlyát sem csorbítja, ha a jogalkalmazás ilyen módja a jogalkotás számvetései szerint való. Ennek a szabadabb bíráskodásnak pedig csak egy feltétele és értékmérője lehet. legyen az jobb, célravezetőbb jogalkalmazás. AZ ELEKTROMOS ÁRAM BÜNTETŐJOGI VÉDELME. Irta: Dr. SZENTMIKLÓSI ISTVÁN. Az energiagazdálkodáshoz fűződő nemzetgazdasági érdek, amit törvényhozásunk már eddig is nagyra értékelt,1) megköveteli, hogy az elektromos áram, mint uralom alatt álló dolog védelméről is megfelelő módon gondoskodás történjen. Az elektromos áram jóformán az iparszerű áramszolgáltatás megindulása óta tárgya a lopás bűncselekményének. Birói gyakorlatunk törvénypótló szerepét betöltve már a mult század végén ingó dolognak tekintette az elektromos áramot és jogtalan elsajátítását lopásként büntette.2) Az 1907. évi III. tc. 2. §. b). pont 3. bekezdése az előállított villamos áramot és technikai célokra értékesíthető minden egyéb erőt (energiát) ugyanazon büntetőjogi védelem alá helyezte, mely az ingó dolgokra nézve fennállt. Befejezte ezt a fejlődést az 1931. évi XVI. tc. (A villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról) 72. §. 3. bekezdésének következő rendelkezése, amely előre életbeléptette a Magánjogi Törvényjavaslatunk 433. §-át: „A villamos energiát és — amennyiben a dolgokra vonatkozó jogszabályok reájuk illenek — a joguralomnak alávethető egyéb energiákat általában dolognak kell tekinteni." Az áramlopás elkövetési cselekménye nagyon sokféle s a következő főtipusokra osztható: a) A tettes egyáltalában nem fogyasztója az áramszolgáltató vállalatnak és az áramot a lakásban levő lezárt, vagy a lakás mellett vezetett csatlakozó vezetékről lopja. 1) L. 1907 :111. tc, 1931 : XVI. tc. 2) K. 9899/1887. Az eperjesi kir. törvényszék tulajdon elleni kihágást látott fennforogni és az ügyet a járásbírósághoz áttenni rendelte. Ezt a határozatot a Kassai kir. ítélőtábla is helybenhagyta. A kir. Kúria elrendelte Jopás miatt az eljárás megindítását, mert a „villamáram vagyoni értéket képviselő ingó dolgot képez." Ez a határozat nagy irodalmi vitát indított meg. (L. Büntetőjog Tára 43. kötet.)