Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Gróf Apponyi Albert

SZEMLE. 95 dott hozzá az Ügyvédi Kör, amelynek társelnöke volt. Bíró és ügyvéd egybefonódó kegyelettel gyászolja Szilágyi Artúrt és szeretettel őrzi meg emlékét. Nemes harcosa volt az igazságnak, önzetlen barátja volt a t< mogatásra szorulóknak és féltékeny őrzője volt a kari becsületnek. E nem hervadható babér fonja körül emlékét, amelyet kitörölhetetlenül véstünk szívünkbe. Dr. Dárday Sándor hatvannyolc éven át állott a Jogtudományi Közlöny élén, előbb mint felelős szerkesztő, később mint főszerkesztő. Átvezette a magyar jogi szakirodalom e vezető orgánumát hazánk történelmének legszebb korszakán, és végigkísérte történelmünk legnagyobb katasztófáján át a ma legnehezebb korszakáig. Ifjúi lelkesedéssel lépett félszázadnál régebben a magyar jogászvilág klasszikusai mellé a maga jogi pobhisztári tehetségével, szerkesztői buzgalmával, csoportosítói készségével. Kimeríthetetlen, fürge munkabírással szolgáltatta a magyar jogászság számára egész sorát a gyakorlati- irodalmi munkaeszközöknek, különösen a Nagy-Dárdayt és a Kis-Dárdayt, és a Döntvénytárat Tizedik évtizedbe nyúló élete eredményes és termékeny volt a magyar jog számára. * A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya Benedek Sándor ny. közigazgatási bírósági másodelnök elnöklete alatt közgyűlést tartott. Az elnöki jelentésből közöljük, hogy a pénzügyi szakosztály 13 évi fennállása óta 64 előadói ülést tartott, amely ülések felölelték nemcsak az elméleti pénzügyi problémákat, hanem az adójogi törvényalkotás időszerű kérdéseit is. Az 1931. év nyara óta, midőn a pénzügyi és gazdasági válság államháztartásunk lehetetlen helyzetét kirobbantotta és már két kabinetiét emésztett fel, az egyenesadók és más közszolgáltatások emelése jóformán napi eseményé vált. A közterhek felemelése köztudomás szerint a parlamenten kívül történik és mert a 33-as bizottság is csak véleményező testület, ily körülmények között előtérben áll a szakosztálynak az a kötelessége, hogy legalább utólagosan foglalkozzék az adóemelésekkel és igyekezzék az igazságos és arányos adóztatás területén megmenteni, azt, ami még megmenthető. Az alsófokú közigazgatási bíráskodás felállítását helyesli, de a pénzügyi tekintetekből és különösen a jogegység szempontjából csak egy felső bíróságnak, még pedig Budapesten leendő felállítását tartja okszerűnek. Az alsófokú közigazgatási bíróság felállításával a jelentéktelenebb ügyek kikerülnének a felső közigazgatási bíróság hatásköréből, ahol az alkotmányjogi kérdések is időnkint szaporodnak, ezek a körülmények tehát indokolják, hogy a felső közigazgatási bíróságnál az ügyvédi képviselet tétessék kötelezővé. Miután dr. Nyulászi János üdvözölte az elnököt abból az alkalomból, hogy az I. oszt. érdemkereszttel tüntették ki, dr. Klug Emil ügyvéd tartott előadást a lagújabb adó- és illetékügyi jogalkotásról. Az előadó kimutatta, hogy az utolsó évek adóztatása nem feieltmegsem a közgazdaság törvényeinek, sem a magángazdaságok teherbírásának. Kifogásolta, hogy a jelenlegi pénzügyi jogalkotás minden szakszerű előkészítés nélkül és a törvényhozás megkerülésével történik. Az ideiglenesként bevezetett különadók stb. ismétlődnek és áltandósulnak, és eddig egyáltalán nem létezett adók vezettemek be pl. a rádióadó és a villanyvilágítási eszközök adója. A házrészvénytársaságokra vonatkozóan különleges adóztatási szabályok hozattak be, amelyek szerint ezek lényegében jövedelemadóval adóztatnak meg. Az új házaknak megadott 30 éves adómentességet, amely a 16 százalékos betegápolási pótadóra is vonatkozott, rendeletileg megszükitették az^al, hogy az adómentes házak kötelesek fizetni az országos betegápolási pótadót? így az adómentes házak is ma már több mint 9%-át fizetik a bérjövedelemnek? Meg lett szüntetve az a törvényes intézkedés, hogy az összadóteher nem lehet több a jövedelem 75 °/o-ánál és kimondatott az az adójogilag leheteti n elv, hogy a jövedelemadó utáni rendkívüli pótlék megfelelő jövedelem hijján a vagyon-