Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 7-8. szám - Nemzetközi magánjogi szabályok a kir. Kúria újabb joggyakorlatában
376 IRODALOM. vényszék 21. Pf. tanácsának a Jt. és Te. körébe vágó azon határozatait, melyek a jelzálogtörvényben és a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényben, valamint az ezekkel kapcsolatos rendeletekben foglalt anyagi és alaki jogszabályok gyakorlati alkalmazása körül jelentőséggel bírhatnak, s melyeket idővel és lehetőség szerint a többi felsőbíróságnak ily természetű határozatával óhajt kiegészíteni. Tartalmazni fogja a sorozat a végrehajtási és telekkönyvi eljárás körébe vágó egyéb határozatokat, közleményeket, gyakorlati útmutatásokat és a m. kir. Kúria határozatait is. A határozatok lehető teljes indokolással, havonta egyszer, egyforma — bekötésre alkalmas — füzetekben jelennek meg, ha azokra oly számú előjegyzés történik, mely a felmerülő költségek fedezésére elegendő. Egy füzet terjedelme 16—32 oldal, s ára 40—48 fillér; hat teljes füzet előfizetési ár2 4 pengő. Előjegyzések a szerző címére küldendők (Rákoscsaba, Lajos-utca 45.). A gyakorlati jogászok figyelmét felhívjuk e kiadványra. * — A haszonbér valorizációja. Arról a jelentőséges kérdésről, melylyel jelen számunk vezető cikke foglalkozik, hatályos-e a haszonbérletekről szóló rendelet és mérsékelhető-e a pengőben megállapított haszonbér, a tanulmányok bő sorozata jelent meg. Dr. Szilágyi Artúr Károly «A haszonbér-valorizációs rendelet törvényessége és hatályossága* címmel, dr. Wittmann Ernő ügyvéd «Mérsékelhető-e a haszonbér, melyet pengőben állapít meg 1928-ban kelt haszonbér-szerződés» címmel és dr. Eőrsi István ügyvéd «A mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendelet törvényessége és hatályossága* címmel megjelent tanulmánya fekszik előttünk. Valamennyi tanulmány az érvek érdekes sorát vonultatja fel. Tudtunkkal a bíróságok közeli feladata lesz a kérdés megoldása ; ezért bizonyos propagatív erő is hatja át e tanulmányokat, melyekhez félig autentica interpretatióval járul dr. Nizsalovszky Endre professzor tanulmánya. A bírói döntés után lesz inkább helye a megjelent tanulmányok elméleti bírálatának. A vita jelentősége és heve is arra vall, hogy a rendelet útján való jogszabályalkotás nem megnyugtató. * Ügyvédi Közlöny címmel közrebocsát a dr. Vámbéry Rusztem szerkesztésében megjelenő Jogtudományi Közlöny szerkesztősége hetenként megjelenő folyóiratot a magyar ügyvédség egyetemes érdekeinek szolgálatára. Az első számok friss átfogó hírszolgálatukkal, rövid, de lényegbevágó közvetlenségükkel, érdekes, harcoskészségű cikkeivel küzdenek a magyar ügyvédség érdekeiért. Az Ügyvédi Közlöny szerkesztőségi bizottsága: dr. Kövess Béla, dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza és dr. Teller Miksa.