Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Nemzetközi magánjogi szabályok a kir. Kúria újabb joggyakorlatában

376 IRODALOM. vényszék 21. Pf. tanácsának a Jt. és Te. körébe vágó azon határo­zatait, melyek a jelzálogtörvényben és a törvénykezés egyszerűsí­téséről szóló törvényben, valamint az ezekkel kapcsolatos ren­deletekben foglalt anyagi és alaki jogszabályok gyakorlati alkal­mazása körül jelentőséggel bírhatnak, s melyeket idővel és lehetőség szerint a többi felsőbíróságnak ily természetű határozatával óhajt kiegészíteni. Tartalmazni fogja a sorozat a végrehajtási és telek­könyvi eljárás körébe vágó egyéb határozatokat, közleményeket, gyakorlati útmutatásokat és a m. kir. Kúria határozatait is. A határozatok lehető teljes indokolással, havonta egyszer, egy­forma — bekötésre alkalmas — füzetekben jelennek meg, ha azokra oly számú előjegyzés történik, mely a felmerülő költségek fedezésére elegendő. Egy füzet terjedelme 16—32 oldal, s ára 40—48 fillér; hat teljes füzet előfizetési ár2 4 pengő. Előjegyzé­sek a szerző címére küldendők (Rákoscsaba, Lajos-utca 45.). A gyakorlati jogászok figyelmét felhívjuk e kiadványra. * — A haszonbér valorizációja. Arról a jelentőséges kérdésről, mely­lyel jelen számunk vezető cikke foglalkozik, hatályos-e a haszonbérle­tekről szóló rendelet és mérsékelhető-e a pengőben megállapított haszon­bér, a tanulmányok bő sorozata jelent meg. Dr. Szilágyi Artúr Károly «A haszonbér-valorizációs rendelet törvényessége és hatályossága* cím­mel, dr. Wittmann Ernő ügyvéd «Mérsékelhető-e a haszonbér, melyet pengőben állapít meg 1928-ban kelt haszonbér-szerződés» címmel és dr. Eőrsi István ügyvéd «A mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendelet törvényessége és hatályossága* címmel megjelent tanulmánya fekszik előttünk. Valamennyi tanulmány az érvek érdekes sorát vonul­tatja fel. Tudtunkkal a bíróságok közeli feladata lesz a kérdés meg­oldása ; ezért bizonyos propagatív erő is hatja át e tanulmányokat, melyekhez félig autentica interpretatióval járul dr. Nizsalovszky Endre professzor tanulmánya. A bírói döntés után lesz inkább helye a megjelent tanulmányok elméleti bírálatának. A vita jelentősége és heve is arra vall, hogy a rendelet útján való jogszabályalkotás nem megnyugtató. * Ügyvédi Közlöny címmel közrebocsát a dr. Vámbéry Rusztem szer­kesztésében megjelenő Jogtudományi Közlöny szerkesztősége heten­ként megjelenő folyóiratot a magyar ügyvédség egyetemes érdekeinek szolgálatára. Az első számok friss átfogó hírszolgálatukkal, rövid, de lényegbevágó közvetlenségükkel, érdekes, harcoskészségű cikkeivel küzdenek a magyar ügyvédség érdekeiért. Az Ügyvédi Közlöny szer­kesztőségi bizottsága: dr. Kövess Béla, dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza és dr. Teller Miksa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom