Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az ügyvédi közmegbizatások rendezése

448 SZEMLE. — A karteltörvényjavaslat megvitatása a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet ezidei előadásainak sorozatát a hiteljogi szakosztály október 4-én tartott ülésével nyitotta meg. A Kunc\ Ödön egyetemi tanár elnöklete alatt tartott ülésen megvitatásával kapcsolatban dr. Ranschburg Nándor ügyvéd tartott előadást a karteltörvényjavaslatról. Előadásában kifejtette, hogy a Tervezet azon ma már általánosságban elfogadott jogpolitikai elv alapján szabályozza a kartelt, hogy a kartelszerződés érvényes szerződés: minthogy azonban a kartelek monopolisztikus helyzete módot nyújt a közérdeket is sértő visszaélésekre, az államot a kartelekkel szemben az ellenőrzés kötelessége terheli és a beavatkozás joga illeti meg. Előadó a Tervezet egész anyagára kiterjedő kritikájában többek között szükségesnek tartja, hogy a törvény rendelkezései csupán a valóságos (monopolisztikus) kartelekre szoríttassanak; szükségesnek tartja továbbá a kívülállók ellen alkalmazott eszközök (bojkott, kizárólagossági szerződések stb.j megfelelőbb körülírását és szabályozását, valamint a kartel érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó rendelkezések teljes átdolgozását. — Az Országos Ügyvédszövetség szervező bizottsága 1930. november hó 17-én dr. S\ilágyi Artúr Károly m. kir. udvari tanácsos, társelnök elnöklete alatt az Országos Ügyvédmúzeum és Törvénykezéstörténeti Gyűjtemény megalapítása és szervezése tárgyában ülést tartott, amelyen dr. Révész Imre ismertette a párizsi ügyvédi kamara ügyvédmúzeumának mintájára létesítendő új ügyvédi intézmény céljait és szervezkedésének eddigi munkálatait. Az előadó részletesen indokolta a tervezett tudományos irányú szakgyűjtemény szükségességét és az Országos Levéltárnak, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumnak a magyar ügyvédség működésére vonatkozó fontosabb iratait felsorolván, előadta, hogy a Múzeumot szervező bizottságnak a fontosabb ügyvédtörténeti érdekességű periratoknak az Ügyvédmúzeum számára való megszerzését fogja szorgalmazni. Az előadói előterjesztés után dr. Gábor Gyula, dr. Szálai Emil és dr. Czobor Alfréd, a Magyar Nemzeti Múzeum főlevéltárosa szólaltak fel, és mindketten kiemelvén a létesítendő Ügyvédmúzeum jelentőségét. Dr. Szilágyi Artúr Károly elnök határozataként mondotta ki, hogy az Ügyvédmúzeum és a Törvénykezéstörténeti Gyűjtemény anyagát tovább gyűjti és a budapesti ügyvédi kamara székházában lehetőleg még a jövő év elején a Múzeumot átadja a nyilvánosságnak. * — Dr. Kozma Károly «A mechanikai könyvelések jogi problémám cím alatt hites könyvszakértő november 26-án előadást tartott az Ügyvédi Körben. Ismertette a régi és újabb könyvelési módszerek lényegét, majd ezeknek a törvényekkel való egybevetése útján a velük való bizonyítás lehetőségeit, hogy eloszlassa azokat az aggodalmakat, amelyek a mechanikus könyvelési módszerek törvényességével és bizonyító erejével szemben a mai joggyakorlatban indokolatlanul fennforognak. Előadó szerint nem szükséges a megoldást elodázni a Kereskedelmi Törvény reformjáig, mert a probléma elintézhető egy pár soros rendelettel is. A mechanikai könyvelési módszerek egyenjogúsítása érdekében szükségesnek látja még az előadó, hogy a jövő törvényekben a jogszabályainkban eddig helytelenül alkalmazott «könyvek» illetve «kereskedelmi könyvek vezetése» kifejezések helyett a szabatos «könyvvezetés» vagy «könyvelés» kifejezések kerüljenek.