Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 10. szám - A valorizációs törvényjavaslat

IRODALOM. 4«7 volt és jelenlegi tanárai. Pécs; Dunántúl könyvkiadó és nyomda rt. egyetemi nyomdája, 1925. — 586 l. A szép és alapos dolgozatoknak sorozata fonódott koszorúba Berzeviczy Albert félszázados irodalmi munkásságának megünneplésére. A miskolci, egykor eperjesi jogakadémia volt és jelenlegi professzorai írták a testes kötet dolgozatait. Az első részben Eöttevényi Olivér, Ereky István, Horváth Ödön, Moór Gyula és Réz Mihály dolgozatai foglaltatnak, a másodikban Bruckner Győző, Hacker Ervin, Henszelmann Aladár, Schneller Károly, Szontagh Vilmos, Sztehlo Zoltán, Zsedényi Béla és Putnoki Béla dolgozatai. A harmadik rész a Jogakadémia 1924—25. évi almanachját tartalmazza s közli Radványi Sándor pályadíjnyertes dolgozatát «A párbaj»-ról. A kötetet Bruckner Győző, a Jogakadémia dékánja szerkesztette. A Polgári Jog Határidő Zsebnaplója a- 1926. évre. (Szerkesztette dr. Frankéi Pál budapesti ügyvéd, kiadja a Polgári Jog folyóirat.) A zsebnapló régi hiányt pótol. A bíróságon eljáró ügyvédeknek szükségük van oly kisalakú könyvecskére, amelybe a tárgyalások határnapját azonnal feljegyezhetik és amelyből elfoglaltságukról mindig tiszta képet alkothatnak, hogy az egyes határnapok közt ne legyen kollizió. Ezt a célt kitűnően szolgálja a tetszetős külsőben megjelent zsebnapló, amelyben a pillanatnyilag szükéges táblázatokat (valorizációs tabellát, törvénykezési és fokozatos illetékek, postai díjszabások, felemelt értékhatárok, az ügyvédi díjszabás), valamint a Budapesten székelő bíróságokra vonatkozó legszükségesebb tudnivalókat is megtalálhatni. W. Kulemann : Die Genossenschaftsbewegung. Zweiter Band: Systematischer Teil. Die Kidlurbedeutung der Genossenschaften. Berlin: Verlag von Ottó Liebmann. it}2j. XII -f 373 S. — Három esztendővel ezelőtt, művének első kötetéhez írt előszavában szerző kettős célt tűzött maga elé: egyrészt a szövetkezetek terén fennálló tényleges állapot leírását, másrészt a szövetkezeti mozgalom jelentőségének vázolását, vagyis a kérdés elméleti megvilágítását. Ez utóbbi feladatnak igyekszik megfelelni a második kötet, amely maga is önálló egészet képez. Szerző a szövetkezet intézményében látja azt a magasabb egységet, amely az individualizmus és szocializmus szélsőségei között megfelelő középút gyanánt szolgálhat. Részletesen ismerteti és bírálja a különböző szövetkezeti rendszereket s az egyes termelési és fogyasztási szövetkezetek szervezetét kütön is, igen nagy részletességgel mutatja be. Érdekes és nyilván sok ellenmondásra fog alkalmat adni a könyvnek az a része, amely a szövetkezeteknek