Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - A járásbíróságok reformja. 1. [r.]

^2 SZEMLE. schrifl szerkesztője is résztvesz a vállalkozásban, nem-e az lett volna a helyes ut, hogy e nagy számban megjelenő német folyóirat minden egyes előfizetője külön melléklet gyanánt megkapná a Jahrbuch des ungarischen Rechts czimü fűzetet? Persze ez pénzbe kerül, azonban ha már a szerkesztők az eddig felmerült áldozatoktól nem riadtak vissza, akkor nagyobb áldozatokat is kell hozniok, ha a kitűzött czélt valóban el akarják érni. (Gy Zs.) — (Katonai büntetőjog). A dr. Schagei Albin egyetemi magántanár, őrnagy-hadbíró szerkesztésében Bécsben megjelenő Zeitschrift für Miütárrecht most megjelent legújabb füzetében örömmel látjuk, hogy most már három kiváló magyar szakíró képviseli a szerkesztőségben a mi érdekeinket és pedig Császár Győző alezredes-hadbiró, Erek/ István pozsonyi egyetemi tanár és Szilágyi Artúr Károly budapesti ügyvéd, őrnagy-hadbiró. E füzetben különben igen becses értekezések jelentek meg gróf Gleispach Venczel egyetemi tanártól, dr. Lenhoff Artúrtól, dr. Hecht Róberttől és dr. Re'ú\er Ármintól. — Tény és jog, mint a felülvizsgálati eljárásnak szinte megoldhatatlanul vitás alapkérdései, egy érdekes kis tanulmány során uj világitásban kerülnek elénk. Ezeket az elsőrendűen kritikus fogalmakat, a melyek egész polgári perrendünk legnehezebben kezelhető — és hozzátehetjük : legsebezhetőbb — pontjának, a Pp. 534. §-ának alkalmazásánál gyakran vezetnek éles gyakonati ellentétekhez, dr. Kováts Elemér ügyvéd ötletesen próbálja elemeikre bontani s ez elemeket számunkra grafikailag is szemlélhetővé tenni. Mélyrehatóan fejti ki, hogy az olyan elvont fogalmak, minő pl. a «jog», más tudományos vonatkozásban sem egyebek, mint több tényből kialakult összefoglalások. Puszta tények : csak az életjelenségek, a mint azok nyers mivoltukban előttünk jelentkeznek (életmód), — több ilyen puszta tényből összetett fogalmak alakulnak (a szerző ezeket ténygyüjtő fogalmaknak nevezi el, a milyenek pl. rosszhiszem, feslett életmód, rendelkezésre bocsájtásj — a ténygyüjtést követi a tényminősités (szándék, elállás) s igy társulnak a tényelemek végül olyan komplex fogalmakká, a milyen a «jog» is. Szerző tanulságos ábrákkal kiséri mindvégig figyelemreméltó fejtegetéseit s a felülvizsgálati eljárás számára konklúzióit annyiban hasznosítja, hogy szinte már a ténygyüjtő fogalom (a melyben tehát még minősítés sincs) az 534. §. mai szövegezése mellett helytelen : elsőbirósági praxis folytán kerül a felülvizsgálat körébe, mert ha az elsőbiróság s ennek nyomán a felebbezési bíróság is, a melynek ítéletében foglalt tényállás a felülvizsgálati bíróságot olyannyira köti, hogy egy-két szóval jelölt ténygyüjtő fogalmakat (feslett életmód, rosszhiszem) elemeire bontaná s ítéletében az azokat kitevő tényeket sorolná fel, azok az 534. §. értelmében csak az abban fölsorolt szűkebb körben volnának felülvizsgálat alá vonhatók. — Az alapgondolatban egyetértünk szerzővel, t. i. mi is ugy véljük, hogy a felülvizsgálat körét a sűrített ítéleti tényállások a kelleténél