Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

A VASÚTI FELSÉGJOG BOSZNIÁBAN ÉS HERCZEGOVINÁBAN. * Irta: Dr. NEUMANN KÁROLY. I. A vasutügy olyan életviszonyoknak a szülőföldje, a melyek­az államhatalom beavatkozását sok irányban megkövetelik. Nem lehet feladatunk e helyütt azokat a gazdasági-, rendészeti-, hadászati és egyéb szempontokat taglalni, a melyek ezt a be­avatkozást szükségessé teszik és irányítják. Ezeket ismerteknek­feltételezve, csupán arra kivánunk reámutatni, hogy az állam az, a mely a vasutak egész életét keletkezésüktől megszűné­sükig főhatalmából folyólag, felségjogai alapján szabályozza, irá­nyítja és ellenőrzi, sőt mondhatnók sok esetben ezt az életet maga teremti meg. Ezeket a felségjogokat mindig és mindenütt valamely for­mában az állam gyakorolta. Ezért érdekes megvizsgálni, mi­képen alakul a vasúti felségjogok gyakorlásának kérdése Bosz­niában és Herczegovinában, a melynek államisága a tételes jogban sehol és soha el nem ismertetett. A kérdés annál érde­kesebb, mert azt a sarkigazságot, hogy vasúti felségjogokat csak az állam gyakorolhat, megforditva is érvényesíteni próbálják a trialista törekvések és azt igyekeznek igazolni, hogy Bosznia és Herczegovina vasúti felségjogokat gyakorol, tehát állam. Ez a nem csupán a vasúti jog terén, hanem az életnek sokféle más mezején is megkisérlett bizonyítási módszer a vas­utakat illetőleg annyival veszélyesebb, mert nem talál a monar­chia mind a két államában egyenlően erős ellentállásra — egyéb, tárgyunkra nem tartozó politikai okokat nem tekintve — * Az értekezés lényeges tartalmát szerző a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1918. évi február hó 2?-án tartott nyilvános ülésében előadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom