Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Magyar Jogászegylet [évadnyitó közgyűlése]

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. ma már az állam és az egyesek közszükségleteinek, kielégítését kell a közigazgatás elsődleges, főczéljának tekinteni, mely mellett az alkotmányvédelmi czél csak másodlagos, közvetett czél lehet. Közigazgatásunk újjászervezésénél tehát arra kell törekednünk, hogy azt az állam és az egyesek közszükségleteinek minél tökéletesebb kielégítésére tegyük képessé, s alkotmányvédelmi feladatokat csak annyiban háriisunk a közigazgatásra, a mennyiben azok a közigazgatás elsődleges czéljának sérelme nélkül, azzal összhangban elláthatók. Az alkotmányvédelmi czélt akként érhetjük el, ha a törvényhatóságnak ma is fennálló politikai jogait — melyek a közigazgatás jóságát nem veszélyeztetik — jövőre is fenntartjuk, n törvényhatóságoknak önkormányzati jogait törvény utján szabatosan körülhatároljuk és e jogoknak érvényesítését bírói védelem által biztosítjuk. Az alkotmányvédelem súlypontja azonban, a mint erre nézve a kezdő helyes lépést az 1907 :LX. t.-cz. megalkotásával már megtettük, a független bíráskodásra helyezendő, vagyis birói védelemmel kell biztosítani, hogy az önkormányzati igazgatásban rejlő alkotmányvédő erő érvényesülhessen. Uj szempontokat hozott a vitába Ereky István eperjesi jogtanár az angol közigazgatás közvetlen ismeretére támaszkodó alapos tanulmányával. A kinevezés és választás kérdésében azt az álláspontot képviseli, mely szerint a két rendszer közötti választást az elmélet el nen dönthe'i, mert megfelelő biztosítékok mellett mindegyik beválhat s ilyenek hiányában mindegyik corrumpálja a közigazgatást. Ennek az állításának igazo'ása czéljából Angliára hivatkozik s behatóan ismerteti a versenyvizsgálati s az ottani tisztviselőválasztási rendszert. Majd a Szápáry-féle javaslattal foglalkozván, fejtegeti annak fogyatkozásait, s arra az eredményre jut, hogy a közigazgatás reformjánál mindaddig a politikai s nem a közigazgatási érdekek fognak dönteni, a mig a politikai és közigazgatási hatáskört el nem választjuk. Ebből kiindulva a mai politikai vármegyéktől teljesen különálló közigazgatási vármegyék szervezését ajánlja, és utal Angliára, a mely szintén kétfelé választotta a grófságait. Kimutatja, hogy ennek az elvnek elfogadása esetén mindkét vármegyét a saját szempontjai szerint lehetne szabályozni, s kifejti a politikai és közigazgatási vármegyék szervezésének alapelveit. A politikai vármegyét illetőleg alapelv, hogy a mai vármegye összes politika' jogai fennmaradnak, azzal a módosítással, hogy a kinevezett tisztviselői kar a főispánnal és a közgyűléssel szemben egyaránt függetlenné tétessék. A közigazgatási vármegyét illetőleg előnyösnek tartja a kinevezési rendszert, de csak akkor, ha a törvényhozás a vármegyék és járások számát apasztja, a tisztviselők elméleti és gyakorlati képzettségének garancziáit megteremti, s a nagyközönséget a tisztviselővel, a kinevezett tisztviselőt pedig fellebbvalóival szemben birói jogvédelemben részesiti. A január 24-iki ülésen szólaltak fel a vármegyék képviselői: Rábel László és Vadnay Tibor, a kik a maguk gyakorlati tapasztalatai alapján,