Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r

DE KIRÁLYFI ÁRPAD De melyik az az állami kötelék, mely itt, az állampolgári rangra emelt, hogy ugy mondjuk, állampolgárositott illetőség képében megjelent, melyik az az államhatalom, a melynek gya­korlásában a bosnyák alkotmány Bosznia népének részt juttat? Vájjon Bosznia külön államiságát kivánta-e ezzel a bos­nyák alkotmány kifejezni, és ezt a különleges állampolgári köteléket az önálló boszniai állam előre küldött hirdetőjének, első megjelenési formájának kell talán tekintenünk. Ha végig tekintjük az alkotmánytörvények rendelkezéseit, azokból kellő­képen kiviláglik, hogy a bosnyák alkotmány nem kivánt egy kialakulóban levő önálló Bosznia előkészítése lenni, és ugy véljük, valóban tévednek azok, a kik ebben az alkotmányban Bosznia állami különállásának első fokozatát, trialistikus alaku­latot szeretnének látni. Igaz, a tartományi önkormányzati szabályzat, Boszniát és Herczegovinát egységes, külön közigazgatási területnek, vagyis a monarchia két állama területétől különálló területnek jelenti ki, és széleskörű autonómiával ruházza fel e tartományokat, de ennek a területnek és ennek az alkotmánynak provinciális jelle­gét, Boszniának subordinált, a két államtól függő helyzetét teljes mértékben megőrzi. Az alkotmánytörvények általában igyekeztek betartani azokat a kereteket, a melyeket Bosznia és Herczegovina jogi helyzetére nézve az 1880: VI. t. cz., illetőleg az 1880. évi február hó 22-iki osztrák törvény, R. G. Bl. 18. sz. kijelölt. Ehhez képest a tartományi önkormányzati szabályzat a két állam kormányának és törvényhozásának ingerencziáját, mely eddig csak az absolut kormányzásnak megfelelő formában érvényesül­hetett, most, hogy Bosznia népe országos képviseletet nyert, a törvényhozás terén is igen messzemenőleg biztosította, a meny­nyiben mindennemű kormányelőterjesztéshez ugy a tartomány­gyűlés elé való terjesztését megelőzőleg (37. §.),* mint a tarto­* Az egyesült szerb pártok körében éppen e §. módosítása czéljából indult meg az akczió az alkotmány revíziója iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom