Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - Az állampolgári jogviszonyok Boszniában és Herczegovinában

422 DE KIRÁLYFI ÁRPÁD közös használat fenntartásával devalválják, pedig nem a tulajdon* részesedés a fontos — de a közös haszonvételben való részesedés. Uykép keletkezett az osztatlan illetőség flctioja, mely szerepelteti a részesedést mint közösséget a közös telekkönyvben és önálló vagyonrészként az egyéni telekkönyvben és ebben ismét vagy mint egy másik telekkönyvi jószágtestnek alkotó részét vagy mint külön telekkönyvi jószágtestet. Ezért nyert alkalmazást a közösség, mint telekkönyvi korlátolás feljegyzése is (1898: XIX. és ic)o8:XLIII. t.-cz.) anélkül azonban, hogy az osztatlan illetőség jellegén változtatott volna. Foglalkoznunk kell tehát eme osztatlan illetőség kérdésével, mint a melynek konstruálásán alapul az agrárius közösségek, mai telekkönyvi jogrendszere. (Befejezése következik.) AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGVISZONYOK BOSZNIÁBAN ÉS HERCZEGOVINÁBAN. Irta : Dr. KIRÁLYFI ÁRPÁD. Bosznia és Herczegovina területét az okkupáczió tartama alatt jogunk külföldnek tekintette, mert az okkupáczió nem a magyar szent koronának Boszniához való jogán történt, hanem a monarchia két állama által vállalt nemzetközi megbízás végrehajtásának tekintetett, mely pusztán tényleges - - a nemzetközi jog körébe tartozó kapcsolatot teremtett e tartományok és a két állam között. A magyar törvényhozás e kérdésben világosan jelezte álláspontját a «bosnyák - herczegovinai csapattesteknek a magyar korona országainak területére behozataláról)) szóló 1891 :VIIL t.-cz. megalkotásával, mely Boszniát a magyar korona országain kivül álló területnek, a Bosznia lakosságából kiegészített csapatokat idegen csapatoknak, milites extraneinek tekintette.* Ily * Képviselőházi Irományok 1887—92. XXV. köt. 261. I.