Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1907-ben

SZEMLE. 79 már most a feloszlatás kérelmezésére csak a közigazgatási hatóságot és a szövetkezet ügyeiben jogilag érdekelt felet tartja hivatottnak. Nem tartja azonban elfogadhatónak a magánérdekelt pl. a versenytárs ily irányú panaszát és az adott esetben elutasította a konkurrens kereskedőket, kik be tudták volna bizonyítani, hogy a szövetkezet alapszabályai és a törvényszék végzései daczára működését nem tagokra is kiterjesztette (C. 1907 jan. 10. n 54 906. H. D. I. 92.). A C. törvénymagyarázata tehát a magánfél panaszjogát ilykép korlátozza, de ezzel egyúttal el van döntve az a kérdés, hogy a bíróság, mely hivatalból köteles őrködni a szövetkezet működése felett, feloszlatási oknak nem tekinti azt, ha a szövetkezet működését az alapszabályok és a törvényszéki végzések ellenére nemtagokra is kiterjeszti. — nn. (Befejezése következik.) SZEMLE. — Büntetőjogi tanulmányok. Dr. Baumgarien Izidor koronaügyészhelyettes ily czimü müvének most jelent meg második és utolsó kötete. Az érdekes és aktuális büntetőjogi értekezések egész sorozatát tartalmazza, melyek hü képet nyújtanak szerzőnek 1882-től egész 1906-ig folytatott irodalmi működéséről. E két vaskos kötet foglalja magában a kiváló szerzőnek a lefolyt 25 esztendőben irt nagyobb értekezéseit és tanulmányait, melyek nagy része folyóiratunkban jelent meg. A büntetőjogi tanulmányokat Gr/7/ Károly könyvkiadóvállalata adta ki, a második kötet ára 6 K., mindkét kötet ára 12 K. A nagyérdekü mű most megjelent második kötetének beható ismertetését legközelebb fogjuk közölni. — A rehabilitáció a büntetőjogban. A budapesti ügyvédi kör nagyérdekü társadalmi akcziót indított meg. Ez év tavaszán megbízást adott dr. Berger Miksa ügyvédnek, hogy egy előadásban ismertesse a rehabitiiác^ió eszméjét, a melyre a büntető novella tárgyalásánál S^ivák Imre dr., a budapest ügyvédi kamara elnöke, már fölhívta az igázságügyminiszter és a szakköröki figyelmét. Berger Miksa ennek a megbízásnak az ügyvédi kör legutóbbi gyűlésén tett eleget. Előadásában behatóan bírálja a kegyelem utján, a bírói ítélettel és a törvény alapján elérhető rehabilitáczió különböző rendszereit s oda konkludál, hogy nálunk oly rendszer volna meghonosítandó, mely egyrészt módot ad arra, hogy megfelelő időn át folytatott kifogástalan magaviselet föltétele mellett az elitéléshez fűződő összes káros jogkövetkezmények hatályukat veszítsék, másrészt a társadalom érdeke is megóvassék olyképen, hogy ebben a beneficiumban méltatlanok ne részesülhessenek. A tetszéssel fogadott előadáshoz Szilágyi Artúr Károly és S^ivák Imre szóltak hozzá. Szilágyi a rehabilitáczió intézményét nem csupán büntetőjogi vonatkozások, hanem társadalompolitikai okoknál fogva is mielőbb