Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Pulszky Ágost, 1846-1901

7° MAGYAR JOGÁSZEGYLET. gatásánál gyönyörűséggel tölti el az olvasót szerzőjének és congeniális átültetőjének brilliáns jogászi technikája és a pandektajog bonyolult anyaga fölött való azon teljes és tökéletes uralkodás, mely Iheringet és tanítványait jellemzi. Vécscy gyűjteményét kiválóan értékessé teszi az, hogy ráirhatjuk : «probatum est» ; csaknem negyven év tapasztalatainak eredménye e könyvecske. Amint maga mondja előszavában : «Már eperjesi tanítványaim (1864—1874.; kedvelték, ha római jogi előadásaimat jogesetek bemutatásával és tárgyalásával (practicum) egészítettem ki, mely alkalommal a cupida legum juventus megfigyeli a jogesetek tárgyalási módját, részt vesz az eset feletti eszmecserében, a jogeset elemezésében, meghatározásában, a döntő szabály keresésében és megtalálásában s a jogi vélemény alkotásában. Ugy a Vécsey, mint a Szentmiklósi könyve önképzésre is kiválóan alkalmas ; mig a harmadik a jogászi gondolkodás «gradus ad Parnassum»-a, különösen, ha annak a szemináriumnak, a melynek számára az első sorban készült, vezetője — Schwar^ Gus\táv. M. MAGYAR JOGÁSZEGYLET. A Magyar Jogászegylet Csemegi Károly elnöklete alatt 1879-ben alakult meg. Czélja a jogtudományok müvelése és a hazai jogélet fejlesztése. Ennek elérésére rendszerint hetenkint tartott teljes ülésein előadásokat és vitákat rendez és ezeket «Magyar Jogászegylet Ertekezésekx czim alatt nyomtatásban is közzéteszi. Eddiur 21 kötet jelent meg. A jogászegyesület elnöke 1897 óta dr. Vavrik Béla, curiai tanácselnök. Tisztikarában és választmányában a hazai jogászvilág legkiválóbbjai foglalnak helyet. Az 1001. október 26-iki teljes ülésen dr. Balogh Jenő egyetemi tanár tartott előadást «a büntetőjog haladásáról)). Az utolsó század történetével foglalkozva, a büntetőjog fejlődését constatálja, de kivánatosnak tartja a büntetőjog segédtudományainak (embertan, lélektan, törvényszéki orvostan, bűnügyi statisztika és büntetősociologia) kifejlesztését és óhajtja, hogy a jogászegylet választmánya ily irányú előadások megtartására impulsust adjon. Ezen indítvány egyhangú elfogadása után Bodnár Zsigmond szólalt fel és philosophiai elméletének szempontjából bírálva a kérdést, constatálja, hogy a jogi téren is az idealismus, vagyis a tekintély korszaka váltotta fel a realismust. A november o-iki teljes ülésen dr. Illés József az Árpádok korabeli magyar szerződési jogból meritette tanulmányát. Alapos jogtörténeti kutatásai az ingó és ingatlan forgalommal, valamint az egyes szerződési fajok jogi structurájával foglalkoznak. A szerződések írásbeli alakjai közül különcsen a fassio perennalis-t tárgyalta. Harmos Gábor közigazgatási biró bírálta és méltatta az előadást. A november ió-án tartott teljes ülésen dr. Reichard Zsigmond törvényszéki biró mutatta be a büntető törvény módosításáról szóló érdekes tervezetét. Szerinte a reformnak uj irányban kell haladnia : a teljesen szabad bírói