Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Előadói tervezet a jog- és államtudományi államvizsgáról és a jogi oktatásról

EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. '45 temeken, mint az összes1 jogakadémiákon szervezett (részben gyakorlati tagokból állóéi bizottságok előtt lehet letenni. E megoldás elfogadásával vagy elvetésével döl el a javaslat sorsa. Vájjon elég szigorú lesz-e e vizsga, vájjon nem fogja-e a jogi pályára való todulást még fokozni, vájjon nemcsak az állami, hanem valamennyi felekezeti jogakadémiánk2 nyujt-e kellő biztosítékokat arra, hogy a minősítő vizsga színvonalát fenntartja, vájjon a gyakorlati elem bevonása nem veszélyezteti-e a vizsga elméleti jellegét? Mindmegannyi kérdés, melynek eldöntésétől függ a tervezet-reform elvi helyessége és elfogadhatósága. Nem szándékozunk már ezúttal e kérdések megvitatásába mélyedni, hanem kiinduláskép a tervezet álláspontjára helyezkedve részletes intézkedéseit kívánjuk bírálat alá venni és különösen azt, vájjon az új vizsgálati rendszer megfelel-e majd ama jogos várakozásoknak, melyeket ezzel szemben támasztanunk kell. A tervezet (részletes indokolás a 6. §-hoz) kél alapvizsgát tesz kötelezővé, melyek az I. illetve II. tanév végén tehetők le. Az első alapvizsga tárgyai: a) római jog, b)európai és magyar jogtörténet3 ; a második alapvizsga tárgyai: a) magyar magánjog, b) egyházjog, c) nemzetközijog.4 Az államvizsga (terv. 2. §.) két vizsgából áll: 1. Jogtudományi vizsga, melynek tárgyai: a) magánjog, b) kereskedelmi és váltójog, c) polgári törvénykezési jog, d) büntetőjog és bűnvádi perrendtartás. 2. Államtudományi vizsga, melynek tárgyai: a) alkotmánytan és közjog, bj kormányzattan és közigazgatási jog, cj pénzügytan és pénzügyi jog főbb szabályai, d) közgazdaságtan és a statisztika főbb elvei. E vizsgaanyag a mai jogtudományi szigorlatnak felel meg és helyes a tervezet ama intentioja, hogy a mai négyféle qualificatio közül a legmagasabbat kivánja megtartani. Ha már most az uj vizsgák anyagát a jelenlegi jogi doctoratus tárgyaival összevetjük, ugy mint ujitás (még pedig mint reformatio in pejus) különösen feltűnik a jogbölcsészet teljes kiküszöbölése a magyar közjog háttérbe szorítása és magánjog felvétele a második alapvizsga tárgysorozatába. Egyikkel sem értünk egyet. A tervezet a jogbölcsészet mellőzését5 az államvizsgánál «elvont termé1 Előrelátható, hogy a javaslat életbelépésével az §. átmeneti intézkedéseinek könnyítése mellett valamennyi jogakadémia «megfelelően» szervezkedik, hogy a vizsgáztatás privilégiumát elnyerje. [ 2 Tiz jogakadémiánk közül három (Kassa, Pozsony, Nagyvárad) királyi, kettő (Pécs, Eger) katholikus, három (Debfeczen, Sárospatak, Mármaros-Sziget) relormatus, egy (Eperjes) íutheranus és egy (Kecskemét) félig városi, félig felekezeti. 3 Megegyezik tehát a mostani I. alapvizsgával. 4 A II. alapvizsga tárgyai voltak: nemzetgazdaságtan és pénzügytan, közjog, jog^ bölcsészet. Ujabb miniszteri rendelet utóbbit kiküszöbölte. 5 A jogbölcsészet elnyomásának előzményei eléggé ismeretesek, hogy sem ezekre kitérjünk. V. ö. Jogállam 1902. 1. f. Somló Bódog czikkét. Jogállam. 2. f. IO