Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 10. szám - Vigyázz utánozzák! Hogyan válasszuk meg védjegyeinket?

IPARJOGI SZEMLE 35 által használt árujelzés alkalmas arra, hogy összetévesztést idézzen elő, az ily jelvényektől a megkülönböztető képességet elvitatni nem lehet, legalább abban a terjedelemben nem, amelyben az összetéveszthetőség lehetősége megvan. A törvény szelleméből folyik, hogy a védjegyként használt megjelölésnek megkülönböztető, indivizualizáló képességgel kell bírnia. Minél kevésbé bír megkülönböztető jelleggel valamely megjelölés, annál rosszabb, sőt. bizonyos batáron túl már nem is alkalmas arra, hogy védjegyül szolgáljon. A védjegyeknek ezen szempontokból való elbírálása azonban hivatalból történő előzetes vizsgálat alapján kielégítő eredményre nem vezethet,. Vajjon az az árnmegjelólés, amelyet a hivatalos vizsgálat ideális, disztinktív jegynek minősít, be fogja-e a forgalomban is ezt a szerepét tölteni — és viszont. ' A tapasztalat mulatja, hogy sokszor a legigénytelenebbnek látszó jelzés, egy vonal, egy négyszög (pl. az üvegcsöveknél) disztinktívebb erővel hat, közismertebb, mint igen sok markáns, egy folyamat kifejező ábrázolás vagy szó. Magának az áru képének is ereje van az áru tulujdonságainak, karakterizálására, anélkül azonban, hogy annak kizá rólagos használati joggal történő lefoglalása által másnak jogos érdekei vagy a közérdek sérelmet szenvedne. Az ábrázolás különleges, specifikus módja, ha mingyárt az áru termé szetéből is van merítve, önálló, disztinktiv árujelzést ad. A felfogás és ábrázolás Sajátossága teszi disztinktív árujelzéssé, természetesen anélkül, hogy ezáltal magának az ábrázolt képnek más grafikai kivitelben való alkalmazására is kizárólagos használati jogot nyujtana. Ily esetekben tehát a lajstromozás által jogvédelem elő nem állhat, mivel kizárólag a konkrét esetben bejegyzett különleges megjelenési alak, maga a grafi kum van védve s a motívumot más grafikai kivitelben árui nak jelzésére bárki is alkalmazhatja. Azonos motívumokról lévén szó, kétségtelen, hogy a Por galomban az összetéveszthetőség lehetősége nincs kizárva. Az összetéveszthetőségei azonban nem a kivitelnek, a különleges beállításnak a módja idézi elő, hanem a közkincset képező motívumnak az azonossága. E ténykörülmény azonban mit sem változtat a dolog lényegén, az áru természetéből merített, magát az árut, illetve annak tulajdonságait karakterizáló ábrák védjegyoltalomképességén. Ha a vállalkozót üzleti érdekei arra kényszerítik, hogy védjegyében ily közkincset képező motivumokat vegyen fel. az számol is. legalább számolnia kell védjegyének kevésbé disztinktiv voltával és igyekezni fog ma gát a motívumot oly felfogással, oly speciális kivitelben alkal mazni, hogy az ilyképpen előálló kép különleges megjelenési alakjával hasson, Ugyanezt mondhatjuk az áru rendeltetését, tartalmát, alakját, alkotórészét, vagy összetételét kifejezésre juttató árumegjelölésekre is. Az áru nevei és az áru minőségére, származására és rendeltetésére utaló szavak. A legelemibb védjegyjogi tétel, hogy a kereskedelmi forgalomban bizonyos árunemek megjelölésére általánosan alkalmazott megjelöléseket mindenki szabadon használhasson. Ily általános elnevezések a tárgyak nevei: szappan, krém. paszta, kenőcs, impregnált vászon, az áru képe, stb.; továbbá mindazok a megjelölések, amelyeknek a forgalmi körök az áru minőségére („Guta",.. Szalon". „Chie", ,. (Gold"), illetve rendeltetésére utaló jelentményt tulajdonítanak („Autonapht", „Engine", „Desinfektor", „Standard", „Hygiea", „Profilactic", „Energofon". „Eisenfilz", „Purgamenta'\ „Magenheil". „Postás gyujtó", „Telectograph", „Motor Oil". „Bársony créme", „Cinquantin"); úgyszintén mindazok a megjelölések, amelyek egy bizonyos vállalatból, illetve helyről való, származásukra utaló jelentőségüket elvesztették s a fogyasztók tuda tában, mint bizonyos árufaj általános megjelölései, szabad árunevei jelentkeznek („Aqua", „Peraxygen", „Glycerin", „Debreceni", „Berlini kék". „Visco", „Neoglycerin", „Kreuzwortratzelbrief", „Fliegendes Hütchen", „Dainty Maid", „Mi nus 18",.. Crambambuli". „Cru",,. Die erste Hand". „Everclean", „Hydro", „Universal Overshoe", „The Home Incinerator",.. King's lvory". „Linenette". „Tufskin", „Coeur de Jeanette"'; „Samaritan Nervine", „Wormix", „Tuta, Impregnol"... Chemoplastic", „Shoeglove", „Silvreroid", „All-in-one", „Rubersot", stb. ); végül a forgalom által nélkülözhetetlen, illetőleg az általános használatba átment kereskedői megjelölések, amelyeknek a forgalmi körök nem tulajdonítanak olyan ismertető jelet, amely valamely árunak bizonyos üzleti telepről való eredetére utalna, hanem az illető árunak előnyös mivoltát, vagy olcsóságát juttatják - kifejezésre. („Reklám" .. Jubileum", „Jell-Well", „Black-Band", „Special", „Honi". .. Perfekt"... Praktikus",.. Csoda". ) Ide sorolhatjuk még a közforgalomba átment, a legkülön bözőbb árunemek finomabb és legfinomabb minőségének általános megjelölését amely megjelölések azáltal, hogy a fo gyasztók egy bizonyos körére is kivannak utalni, minőségjelző természettel. bírnak (.. Munkás", „Fejedelmi",,, Prima'\ „Superior „Uri", stb. ) —„Tre Tom; „Seallcx"—„Sealpax"; „Its Osce Kola" „Cola— Cola"; „Sc kiioenuuiu"— „Schneekönig"; „Papoose"—„l'aporose"; .. Vaporo" -,, Vaporub''; „Aspirin"—„Aspirin Ersatz'-; „Pyraniidom"—„Pyramidon Ersatz"; „Dreamland"—„Urea ins"; Pore"—,, 1'ompo"; „Onkel"—„Onkel Doktor"; „Degea"—Teageh"; •die a wohl"—„Ciewohl"; „Osram"—„Optram"; „Pascal"— „Rnscnl"; „Neutrol"—„Nujol,,. Nusol", „Nuvol", „Nijol"; „Velox"— ' „Velosa"—„Veox"—„Bosconia"—„Bosca"; „Elect rola"—Klee tric"l.. Mary Wayne" „Mary. laue"; „Pine-Tonio". Piuegloni"; „Spärophon"- Sphärenklänge"; „Cutieleau" „Cutex"; „Mel 0"... leil ()"; „Carbo lüde" „Cordo-Hyde"; „Colga"— .. < lolgates"; „Nadseo"—„Mansco";.. Klipp Klipp"—.. Klipp Klapp'; „Silicore"- „Sileseoro"; „Maltoholoh"-. Maltmolak"; „Ueiphardt"- „Reinhardt"; „Wendburgia"—„Wamlerhurgen"; „Mirakel". Muralol"; „Lysoform"—„Liquoform"; „Foma Ton"— „La. Foma"; „Eskimo"— „Esquinia ux"; „Plosa II"—„Pleaso-U"; „Choco-Sip"—C-Hoc-O; „Hytest"—„Hy-tex"; „Le. lade"—„Jadeor"; „U ncle-Sa m" —,. Samm. \ "; „( i ra pe-N uls"—„W hea I Nut"; „N u vola" „Nujol"; „Silicore"—JSilexore"; „Lubrocol"- -„Lubrieo"; „Comol" „Koino"; „Mitropa"—„(last ropa"; „Ohl Oole" „Old-Gold";,. \Va rford"—„Ford"; „llavaua Cadet"... lohn llay Cadets". „Suze"—„Suzetle"; „Negrita"— „Kerzita"; „Deutol"—„Dental"; „Walda''—„Nco Walda" „Sät"—„Seih"; „Creoline" „Creolinum"; „Odol"—„Adel"; „Odol"—„Eau dal1"; „Odol" „Osol', „Owol", „Okel •; „Hunyady Jauos" „Ivan Janos"; „Purgo"—„Burgo"—„l'i-gn"; „Schmoll"—.. Sehiuola". Kizárólagos használati jog. Védtörvényeink szerint valamely ábra. vagy szó kizárólagos használati joga, védelmi határának terjedelme az illető védjegy konkrét megjelenésén túlmenőleg nemcsak az ábrának vagy szónak lényegtelen el (érésű kivitelben, betűjegyekben, nagyságban, vagy színösszetételben való megjelenésére terjed ki, hanem annak mindennemű olyan alkalmazására is. amely az illető ábra vagy szó karakterisztikus részéi nem befolyásoló alkatrészekkel, vagy betüjegyekkel kiegészítve úgy adja azt vissza, hogy a kellő közötti különbség a közönséges vevő által csak különös figyelem ráfordítása mellett vehető észre. A védjegyjog tehát lehe tővé akarja tenni azt, hogy a vállalkozó a védjegy kiállításának részletei tekintetében alkalmazkodhassak a közönség időnként és fogyasztási piaconként különböző változó szokásaihoz. (1890: II. 2. §. ) Közönséges vevő az áru rendes fogyasztója. A védjegyes árurovatban feltüntetett áruknak az eddigi gyakorlat szerint a vállalattal üzleti vonatkozásban kell állaniok oly értelemben, hogy jogos üzleti érdeket, a vállalat egészséges fejlődési lehetőségét szolgálják. A védjegyes áruk tehát, ha a technikai fogalmak szerint nem is sorolhatók feltétlenül a vállalat üzleti körébe, mindenesetre a kereskedelmi Forgalomban úgy jelentkezhetnek, hogy a fogyasztóközönség az általuk g. jelölt védjegyekben egy és ugyanazon vállalatból származó árukra következtethet, És éppen e megállapításon fekszik a hangsúly, amely megkövetelheti, hogy a védjegy oltalmi köre a védjegyes arurovatban feltüntetett árunemeken túlmenöleg is kiterjesztessék. de viszont oly eredményre is vezethet, amely a tág körben megjelölt árurovat korlátozását vonja maga után és pedig oly esetekben, amidőn a vállalni jellege a forgalmi körökben teljesei, kiforrott, amidőn tehát a megtévesztésnek a lehetősége éppen ezen oknál fogva a fogyasztóközönség körében fel sem tételezhető. A fenti, az egyes konkrét esetekben külön-külön mérlegelés tárgyát képező megállapításoknál, a mondottakon kívül még figyelembe veendő az áruk védelmére bejelenteti szónak forgalmi jelentménye is: hogy tudniillik a szó egy bizonyos, a forgalomban közismert jelentménnyel bír-e. avagy önkényesen képzett megnevezés. Míg ugyanis az előbbi szűkebb, az, utóbbi tágabb oltalmi körben éhezheti a kizárólagos védjegyoltalmat, Vizsgálandó továbbá hogy fenforognak-e oly természetű jogos leti érdekek, amelyek a Szembenálló védjegyes áruk hasonlóságát megállapítanák, vagyis, amelyek a per tárgyát képező szavak megtévesztő hasonlóságának a megállapítását eredményezhetnék. Az áru burkolatára, tartályára a védjegyoltalom nem terjed ki. azonban tagadhatatlan, hogy az áru burkolatának azonossága, hasonlósága igen gyakran a szembenálló, sokszor eltérő védjegyek, (címkék) hasonlóságára is döntő befolyással bírhat. Ez egyébként egymagukban jelentőségnélküli, általáno san használatos momentumok hasonló összepárosításából megkapjuk a hasonló összbenyomást, a megtévesztő hasonlóságot. (I.. idevonatkozókig dr. Bányász: Tisztességtelen verseny: Utánzás. ) Védjegyoltalomban nem részesíthető árujelzések. Ha a vállalkozó által választott árujelzés másnak jogos érdekeit és a közerdeket nem érinti, áru jelzésétől a törvényes védjegyoltalom meg nem tagadható. Hogy a megkülönböztetés célját szol gáló jelvény bizonyos jogi követelményeknek megfelel-e vagy sem. az oltalomképesség megállapítását illetőleg mérvadó nem lehet. Mindazokban az esetekben tehát, amidőn egy vállalkozó