Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Az erdélyi román bankjog

519 IRODALOM Magyar gyári munkásság. Szociális helyzetkép. Közgazdasági könyvtár, Budapest, 1940. Szerkesztette Bésler Gyula. — „Háború vagy hadikészültség idején a közgazdasági érdeklődés elsősorban a termelésre szokott irányulni. Valószinü azonban, hogy a hadikészültségi állapot és a háborús veszély elmultával érdeklődésünk csaknem átmenet nélkül a jövedelemeloszlás kérdéseire fog eltolódni. A hadikészültséggel kapcsolatos túlfogyasztás nyomában feltétlenül az általános életszínvonal süllyedésének kell járnia. Ez a következmény pedig a tőkében viszonylag szegény és jelentékeny jövedelem eloszlási különbségektől sújtott országokban, amelyekhez Magyarországot is sorolnunk kell, különösen nagy súllyal esik latba. Előrelátható, hogy az alsó jövedelem eloszlási rétegek a háborús zaj elmultával megint fokozott nyomatékkal fognak nagyobb karéj kenyérért jelentkezni és hogy ilyképen a jövedelemeloszlási versengés ismét erősebben fog kiéleződni. Igen fontos, hogy az akkor majd felmerülő gyakorlati kérdések megoldására legalább gondolatilag már most minél alaposabban készüljünk fel." Ezekkel a szavakkal világit rá Surányi-Unger professzor az Előszóban annak a harmadfélszáz oldalas munkának közgazdasági és társadalmi jelentőségére, amelyben egy irányítása alatt álló, kitűnő szakemberekből álló munkaközösség szigorúan tárgyilagos helyzetképet nyújt a magyar gyári munkásság életszínvonaláról. Az ipari munkásságnak a magyar társadalomban való számbeli túlsúlya a többi társadalmi osztályhoz, különösen pedig a földművelő réteghez viszonyítva nem nagy: a hozzátartozókkal eltartottakkal együtt körülbelül 1.2 millióm becsülhetjük, ami az ország lakosságának kb. 12%-át teszi. Számbeli súlyánál azonban sokkal nagyobb politikai és gazdasági jelentősége, amit elsősorban szervezettségének köszönhet. A gyáripari munkaviszony, a munka feltételeinek a megállapítása a világháborúig javarészt a munkaadók és munkások között dúló harcok eredménye volt. Mióta azonban a liberalizmussal szemben világszerte győzött az intervencionizmus eszméje, az államhatalom nálunk is a jogszabályok egész sorozatával szabályozta az ipari munka feltételeit és javította a gyári munkásság szociális helyzetét. Ezt a szociális jogszabályalkotást az utóbbi években a 8 órás munkaidőnek és a legkisebb munkabéreknek, továbbá a fizetéses szabadságnak az iparban való bevezetéséről szóló 1937. évi XXI. te, valamint a családi munkabérrendszert bevezető 1938 : XXXVI. tc. tetőzte be. Mindezekről és egyéb nagyjelentőségű munkásproblémákról (a munkásság szervezkedése, munkásjóléti intézmények stb.) igen értékes fejtegetéseket olvashatunk a munka szerkesztőjének, Bézler Gyulának a magyar gyári munkásságról írt általános bevezető tanulmányában. Korántsem elégszik meg a szerző statisztikai adatok közlésével, oldalakon keresztül vizsgálja például a sajátos munkáslelkiség kialakulásának különböző tényezőit. A munka különös részében ugyancsak Bézler teszi vizsgálat tárgyává a textilgyári, valamint a cukorgyári munkásság helyzetét, míg Nötel Rudolf ipari termelésünk legjelentősebb ágazatában, a vas-, fém- és gépiparban fest a mun.