Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 13. szám - Nemzetközi jogsegély végrehajtási ügyekben. Folytatás

13. szám. Krdélyrér/i Jogi KttalSny 61. oldal. A ma létező jog szempontjából tehát legjobb, ha használjuk a kötbér-szói, mivel ez van általánosan elfogadva a birói gyakorlatban, de a mindennapi életben is. A táblai határozat a 3. pont alatti kikötést jogilag kifejezetten nem definiálja, hanem a kötbérhez rokontermészetű, azonban sui generis kikötésnek veszi, amelyet egy jogintézmény fogalmi körébe sem lehet utalni. Szerintünk ez a kikötés tiszta kötbér kikötés. Vevő az esetre, ha pontosan nem teljesít, feljogosítja az eladót arra, hogy kára megtérítése fejében az addig lefizetett vételár összeget magának megtarthassa. Ks mert kötbér, az erre vonatkozó szabályokat kell egészben alkalmazni a fenforgó esetben. így áll ez a fenálló jog szempontjából. Ezen az állásponton van Szászy—Schvarz is a „Magánjogi fejtegetésekében. A polgári tkv. tervezete a 3.-ik pont alatti kikötést jogvesztés kikötésnek nevezi. Ez azonban érvényben még nem lévő, uj jogi fogalom, amellyel tehát egyelőre — sajnos — nem operálhatunk. A tábla fent idézett ítélete, mindenesetre azonban magas szin vonalon álló, lelkiismeretes szellemi munka eredménye, amely az anyagi igazság elérésére való törekvés jegyében keletkezett. A jövő számban — a tulajdonfentartás melletti vétel — más eseteiről fogunk említést tenni. X. X Nemzetközi jogsegély végrehajtási ügyekben.1 (Folytatás.) ^Összeállította : Dr. Szitás Jenő kir. aljárásbiró. 5. §. A vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben az 1890. évi október hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény 56. cikke kölcsönös végrehajtást biztosit a szerződő államok között azokra a perbíróság törvényei szerint végrehajthatóvá vált Ítéletekre, amelyek az egyezmény hatálya alá tartozó vasúti vonalakon2 közvetlen fuvarlevelekkel teljesített áruszállitmányokra vonatkoznak. Az emiitett nemzetközi egyezmény, továbbá az ahhoz Bernben az 1893. évi szeptember hó 20. napján megállapított kiegészítő nyilatkozat, Párisban az 1898. évi június hó 16. napján létrejött pótegyezmény és Bernben az 1906. évi szeptember hó 19. napján létrejött második pótegyezmény az 1892: XXV., az 1894: XVII., az 1901 : XXV. és az 1908: XLIV. törvénycikkekbe vannak iktatva. Idevonatkoznak az 1892. évi december hó 12. napján 45.790. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. I. évf. 443. 1.), az 1896. évi december hó 19. napján 62.726. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. V. évf. 414. 1.) és az 1909. évi november hó 27. napján 26.685. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. XVII. évf. 441. 1.) kelt rendeletek, továbbá a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek az 1896. évi november hó 2. napján 70.347. K. M. szám alatt (R. T. II. 445. 1.) és ugyanannak az 1896. évi november hó 19. napján 74.073. K. M. szám alatt (R. T. II. 483. 1.) kiadott rendeletei is. 6. §. A polgári eljárás egyes kérdései, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági Ítéletek és egyességek végrehajtása, valamint a csődök tekintetében Szerbiával az 1911. évi március hó 30/17. napján kötött s az 1912: III. törvénycikkbe iktatott egyezmény ezidőszerint nincs érvényben. II. Végrehajtás megállapított viszonosság folytán. 7. §. A Pp. 414. §-a a külföldi bírósági ítélet érvényességének elismerését nemzetközi szerződés hiányában a többi között ahhoz a feltételhez köti (6. p.), hogy azzal az állammal, amelynek bírósága az ítéletet hozta, e részben a viszonosság meg legyen állapítva A Ppé. 33. §-a szerint pedig a végrehajtást külföldi végrehajtható közokirat alapján nemzetközi szerződés hiányában csak akkor szabad elrendelni, ha a viszonosság meg van állapítva. Mind a Pp. 414. §-a, mind a Ppé. 33. §-a kimondják, hogy az igazságügyminiszternek a viszonosság felől tett nyilatkozata kötelező. Hivatkozással a most említett törvényes rendelkezésekre, kijelentem, hogy Magyarország részéről a polgári birói ítéletek és egyéb határozatok kölcsönös végrehajtása iránt a viszonosság ezidőszerint meg van állapítva; 1. Rumániával az 1871. évi augusztus hó 25. napján kicserélt kormány1 Előző közleményt lásd a 12. számban. 2 E vasúti vonalak jegyzékét 1. az Igazságügyi Közlöny 1—XX. évfolyamainak mutatójában a 177—202. lapokon, továbbá az Igazságügyi Közlöny XXI. és XXII. évf. 3., 6., 9., 12. s a XXIII. évf. 3., 6. és 14. számaiban megjelent kiegészítő közleményekben. nyilatkozatok értelmében (1. az 1871. évi december hó 16. napján 22 155. I. M. szám alatt kelt rendeletet és az 1884. évi január hó 23. napján 2.003. I. M. szám alatt — R. T. 95. 1. - kelt rendeletet); 2. a Svájci Szövetséghez tartozó Waadt Kanton tekintetében az 1885. évi március hó 13. napján kicserélt kormánynyilatkozok értelmében (1. az 1885. évi április hó 20. napján 17.881. szám alatt — R. T. 422. 1. - kelt rendeletet). Olaszországgal szemben a polgári birói ítéletek és egyéb határozatok kölcsönös végrehajtása iránt a viszonosság ezidőszerint a Pp. 414. §-a 6. pontjának és a Ppé. 33. §-ának megfelelő módon megállapítva nincs. Ehhez képest az 1892. évi szeptember hó 3. napján 31.368. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. I. évf. 315. 1.) kelt rendeletnek az a része, amely felhívta a kir. bíróságokat, hogy az olasz bíróságoktól érkező kielégítési végrehajtási megkereséseket a viszonosság elvei szerint intézzék el, az 1915. évi január hó 1. napjától kezdve hatályát veszti. III. Végrehajtás a konzuli bíráskodás körében, 8. §. A konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló és az 1913: LIV. törvénycikkel hatályában fenntartott 1891: XXXI. t.-c. 14. §-a értelmében a magyar szent korona országaiban székelő biróságok egyrészről és a konzuli bíróságok másrészről egymásnak a fennálló jogszabályok korlátai között oly módon tartoznak végrehajtási ügyekben is jogszabályt nyújtani, mint egy és ugyanazon ország bíróságai egymás között. IV. Végrehajtás Horvát-Szlavonországok, valamint Bosznia és Hercegovina irányában. 9. §. Horvát-Szlavonországok, valamint Bosznia és Hercegovina területre nem külföld és ezért a jelen rendelkezéssel csak a teljesség kedvéért hivom fel a figyelmet arra, hogy a kölcsönös végrehajtásról: 1. Horvát-Szlavonországok tekintetében az 1893. évi június hó 1. napján 4.593. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. II. évf. 147. 1.) kelt rendelet II. részének 9. pontja; 2. Bosznia és Hercegovina tekintetében az 1913. évi november hó 27. napján 54.000. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. XXII. évf. 516. 1.) kelt rendelet 10. §-a értelmében hatályában fenntartott 1880. évi március hó 9. napján 6.042. I. M. szám alatt (R. T. 138. 1.) kelt rendelet szól. I. Végrehajtás nemzetközi szerződések alapján. Ausztria. 1914: XLII. t.-c. az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről. A magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában az 1914. évi május hó 10. napján kötött szerződés az állam törvényei közé iktattatik. Szövege a következő: Szerződés a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában. A magyar királyi kormány és a császári királyi osztrák kormány a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában a következő szerződést kötötte: /. cikk. Kölcsönösen elismertetnek mint végrehajthatók, ha vagyonjogi igényre vonatkoznak, a következő okiratok: 1. A polgári peres eljárásban keletkezett jogerős határozatok, úgymint ítéletek, végzések, meghagyások váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján (fizetési meghagyások a meghagyásos eljárásban, a váltó- és a csekkeljárásban). 2. A polgári nem peres eljárásban tartási igények iránt keletkezett jogerős végzések. 3. Polgári peres vagy nem peres eljárásban kötött egyességek. 4. A csődeljárásban kötött, jogerősen jóváhagyott egyességek és kényszeregyességek, az ily eljárás alatt keletkezett jogerős birói végzések, a csődeljárás alatt keletkezett felszámolási jegyzőkönyvek hivatalos kivonatai és szövetkezet csődjében jogerősen jóváhagyott járulékkimutatások. 5. A tőzsdebiróságok és a tőzsdei választott biróságok jogerős határozatai, valamint az előttük kötött egyességek, még pedig akkor is, ha a felek magukat e bíróságoknak írásbeli megegyezéssel vagy olyan kötlevél nem kifogásolt elfogadásával vetették alá, amely azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az ügyletből eredő jogvitákat a tőzsdebiróság vagy a tőzsdei választott bíróság dönti el. 6. Közjegyzői okiratok (5. cikk).