Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 34. szám - Ujabb moratorium

34. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 271. oldal. szükségessé, ebben a tárgyban a minisztérium a felmerült szükséghez képest kiadandó rendelettel intézkedik. 11. §. Ha magyar állampolgár más államban valamely magánjogi követelését csak kisebb mértékben vagy messzebbmenő korlátozásokkal érvényesítheti, mint ahogyan ezt a jelen rendelet megállapítja, az ily állam kötelékébe tartozó hitelezőnek követeléseit a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. 12. §. Az e rendelet következtében a peres és nem peres eljárásban szükséges szabályokat az igazságügyminiszter, HorvátSzlavonországokban a bán külön rendelettel állapítja meg. 13. §. Az e rendelettel engedett halasztás lejáratával Ivapcsolatos rendelkezéseket unnak idején külön rendelet fogja megállapítani. 14. §. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországokra is kiterjed. 15. §. Ez a rendelet 1914. évi augusztus hó 15. napján lép életbe. E lendelet életbelépésével a magánjogi kötelezettség teljesítésére halasztás engedélyezése tárgyában 1914. évi július hó 31. napján 5715—1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet hatályát veszti, kivéve amennyiben olyan kötelezettségekről rendelkezik, amelyek a jelen rendelet szerint nem esnek halasztás alá; ha ez utóbbi kötelezettségek tekintetében az idézett rendelettel engedett halasztás 1914. évi augusztus hó 22. napja előtt telnék ie, a kötelezettség ezen a napon teljesítendő. Kelt Budapesten, 1914. évi augusztus hó 12. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. KÜLÖNFÉLÉK. = Moratórium. A moratórium szó jogi értelemben véve a mora, késedelem következtében való jogérvényesítésnek halasztását jelenti. Legeminensebb eset a jogérvényesítés elhalasztására a háború, mely feltétlenül megokolja azokat a rendelkezéseket, melyek az állampolgárok magánérdekeit hivatottak megvédeni abban a súlyos időben, amikor a hazának érdekeit a harctéren szolgálják. Szükségesek ezek nemcsak az adósnak, hanem a hitelezőnek jogérvényesítése szempontjából, mert hiszen a jogban az adósnak jogérdeke csak egyik oldalon fedezi és tölti be a jogok érvényesítését, ennek az érvényesítésnek azonban másik, pozitív alanyát, a hitelezőnek a jogát is ugyanazonos jogérdekek kötik. Kétségtelen tehát, hogy a hitelezőnél is előállhatnak késedelmek, melyek reánézve a jog szerint jogvesztést jelentenek és ha ezek a késedelmek hibáján kivül erednek, amidőn ő is el van vonva gazdasági életétől, ugy azt látjuk, hogy a moratórium jogkérdése épen azzal a jogi érdekkel és fontossággal bir az adósra, mint a hitelezőre. Lényeges különbség van azonban a moratóriumok tekintetében és talán nagyon időszerű lesz, ha egy kis tájékozás végett tisztázzuk a fogalmakat. Törvényeink kimondják azt a jogelvet, hogy a minisztérium a magánjogi követelések érvényesítése tekintetében, ideértve a váltókövetelések érvényesítését is, továbbá a polgári peres és nem peres eljárást és általában a polgári igazságszolgáltatást, végül a jegybank ügyvitele tekintetében rendkívüli intézkedéseket tehet és evégből a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket is állapithat meg. Ezt az intézkedést a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló 1912: LXIII. t.-c. szabályozza. Ez a tulajdonképeni közfelfogás szerinti moratórium, vagyis az a rendelkezés, amelynél fogva az állam a követelések érvényesítését a háború által sújtott adósok javára eltiltja, illetőleg birói uton való érvényesítésüket nem engedi meg. Nem a követelések lejárata halasztatik el tehát, hanem az egyes bírói cselekményekideje, jobban mondva az érvényesítés. Kimondhatja tehát a minisztérium, hogy a meghosszabbított határidő eltelte előtt pld. a váltók bemutatása és óvása meg nem engedtetik, ezzel az I adósok javát szolgálja. Ez történt a mostani esetben is a 14 j napi moratórium megadásával. A magánjogi követelésekre álta1 Iában áll ez. Ami azonban a folyamatban lévő peres ügyeket illeti, a háború eseményei a bírósági eljárást gátolják és ma a háborúnak kezdetén már ott tartunk, hogy tényleg a legnagyobb nehézségekbe ütközik a tárgyalások megtartása, a biróságok személyzete a felére apadt és bizonyos idő múlva némely intézkedések feltétlenül be fognak következni. A végrehajtási eljárást szabályozó törvényekben egyáltalán nincs szó a háború esetéről. Nincs kimondva még az sem, hogy árverést tartani vagy foganatosítani nem lehetne, ugy, hogy mindaddig, mig a minisztérium rendelettel nem intézkedik, marad a rendes jogállapot és ha az ország megbírja, a gazdasági szolgáltató képesség nem mond csődöt, ugy kétségtelenül ez volna a legideálisabb dolog, ha az intézkedést, moratóriumot megadni nem kell. Háború esetéről egyébként a most érvényes polgári perrendtartásunk nem tartalmaz rendelkezéseket, az uj, mely ilyeneket tartalmaz, még életbeléptetve nincs. = A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla uj elnöke. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére Paj) Farkas curiai birőt a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla elnökévé nevezte ki. Pap Farkas a dési kir. törvényszéknél kezdte meg birói működését. 1892. februárban kineveztetett a kolozsvári kir. Ítélőtáblai eln >ki titkárrá. 1897-ben a kolozsvári kir. Ítélőtábla bírája lett, 1910. október 23-tól kezdődően pedig, mint a Curia bírája fejtett ki eredményes birói működést. Az uj elnök úgyis, mint biró, úgyis mint magánember kiváló és szeretetreméltó. Nagy tudása, szeretetreméltósága, kiválóan szerencsés modora egyenesen praedestinálták erre az uj magas állásra ugy, hogy mi — akik szerencsések vagyunk ismerni az elnököt kolozsvári működése idejéből — teljes szivünkből örvendünk a kinevezésen és az igazságügyi kormány szerencsés választásán. Az uj elnök működéséhez minden irányban a legszebb reményeket fűzzük. = Kinevezések. Az igazságügyminiszter dr. Barczel Jenő kézdivásárhelyi kir. törvényszéki joggyakornokot a brassói kir. törvszhez jegyzővé nevezte ki és VVellmann Samu brassói kir. ügyészt a csíkszeredai kir. ügyészséghez, Nagy Iván szentágotai kir. jbirót pedig a med^yesi kir. jbirósághoz helyezte át, továbbá Valentin Arthur brassói kir. törvszéki és dr. Tódor János fogarasi kir. jbirósági jegyzőket kölcsönösen áthelyezte. = A IV. kolozsvári országos patronage kongresszus, amely f. évi szeptember 9. és köv. napjaira volt összehiva, a közbejött események folytán bizonytalan időre elhalásztatott. A kongresszus megtartása idejének meghatározása később fog megtörténni. A már beérkezett jelelentkezések akkor is figyelembe fognak vétetni. = A budapesti kir. tábla határozattárába fölvett 11. számú polgári elvi határozata. I. A baleset miatt kártérítés fejében járó és a jogosított személyére korlátozott tartási igény helyébe lépő járadék nem lehet foglalásnak tárgya. II. Az ily járadék letiltásának és következményeinek hatálytalanítását a végrehajtást szenvedő a végrehajtási eljárás bármely szakában kérheti. (2448/1914. P. sz.) = Magánjogi határozatok. 1. Az országgyűlési képviselőkjárandóságai korlátlanul lefoglalhatók. (Bp. tábla 2681/914.) 2. Az 1876. XVI. t.-c. 6. §-a szerint, amely akkor is alkalmazandó, ha a végrendelkező az okirat nyelvét nem érti, a végrendelet tanúinak a végrendelet tartalmát ismerniök kell s evégből szükséges, hogy ők a végrendelkező által használt nyelvet értsék is. Hatálytalan tehát az ilyen végrendelet, ha az egyik tanú nem értette a végrendelkező által használt nyelvet. vCuria 2992/1913. I. p. t.) = Pályázatok. Az eperjesi, tornaaljai (rimaszombati törvszék), nagytapolcsányi (nyitrai törvszék), rozsnyói (rimaszombati), sajószentpéteri (miskolci törvszék), karánsebesi kir. jbiróságnál jegyzői állás, verebélyi (aranyosmaróti törvszék) albirói állás 1914. aug. 25-ig; a székelyudvarhelyi és székelykereszturi jbiróságoknál, a gödöllői jbiróságnál (utóbbi budapesti törvszék), a nagyszöllősi (beregszászi törvszék), tatai kir. jbiróságnál (komáromi törvszék) jegyzői állás, a magyarláposi kir. jbiróságnál (dési törvszék), a szászrégeni jbiróságnál (marosvásárhelyi törvszék), nyíregyházai kir. törvszéknél és jbiróságnál, a párkányi (brassói törvszék), a temesvári, az erzsébetvárosi és brassói kir. jbiróságoknál albirói állás 1914. aug. 29-ig.