Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 22. szám - A váltó és csekkjog egységesitése. Kivonat a kolozsvári ügyvédi kamarának az igazságügyminiszterhez küldött felterjesztésből

222. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlony szempontjainak érvényesülése, a törvénytelen gyermekek helyzetének javítása, a nem vagyoni kárért nyújtott vagyoni elégtétel, a munka jogviszonyainak méltányos szabályozása és a széleskörű felelősség a másnak véletlenül okozott kárért mind oly újítások, melyek a magánjog etnikai tartalmának növelésével az uj eszmék fejlődésének irányában haladnak. Végül rámutatott arra a nagy munkásságra, melyet a tervezet megalkotása körül Imling Konrád mellett különösen Thirring Lajos és Barna Ignác kúriai birák, továbbá Sipőcz László nyugalmazott árvaszéki elnök, Szászy Béla igazságügyminiszteri tanácsos, valamint Szladits Károly és Bartha Richárd Ítélőtáblai birák kifejtettek. Utána Thirring Lajos kúriai biró ismertette a tervezetet. Az előadóknak az egyesület nevében Nagy Ferenc elnök mondott köszönetet és azzal az óhajtással zárta be az ünnepi ülést, hogy a bemutatott tervezet mielőbb törvénnyé váljék. - A fiatalkorúak bírái, ügyészei és a pártfogó tisztviselők részére rendezett tanfolyamnak ezúttal csak a külsőségeiről akarunk néhány szót eimondani. Lesz alkalmunk annak idején egy pár érdemi megjegyzést is megkockáztatni. A tanfolyam befejezése előtt azonban nem akarunk az eseményeknek és eredményeknek elébe vágni. A tanfolyamnak 7t3 hallgatója van. Összeállítása meglehetősen tervszerűtlen, sőt részben érthetetlennek látszik. Mindjárt kiviláglik, hogy miért mondjuk ezt. Biró és ügyész G8 van a tanfolyamon. Táblák szerint következő a megosztás: a budapesti tábla területéről 14, a debreceniéről ő, a győriéről 3, a brassaiéról 8, a kolozsváriéról 9, a marosvásárhelyiéről 4, a nagyváradiéról 5, a pécsi tábla területéről 4, a pozsonyiéról 6, a szegediéről 2 és a temesvári tábla területéről 8 biró és ügyész van jelen. Van a tanfolyamnak továbbá 3 m. á. v. fogalmazó hallgatója ; jelen vannak a kassai, kolozsvári és székelyfehérvári javítóintézetek igazgatói; a szamosujvári javítóintézetből egy családfő, végül 2 budapesti pártfogó tisztviselő. A behivottak nem jelentek meg mindnyájan. A tanfolyamot május 14-én d. u. az igazságügyminiszter ur maga nyitotta meg. -Megnyitó beszédében vázolta a tanfolyam célját, feladatait s megvonta a kereteket, amelyek között a tanfolyam anyaga mozogni fog. Másnap megkezdődtek az előadások, melyeket a hallgatók nagy buzgalommal és kitartással látogatnak. Eddig 3 megtekintés volt. A Moravcsik professzor elmekórtani klinikája, bemutatással és előadással. A budapesti államgyermekmenhely és a gyűjtőfogház. Május 2l-én d. u. eszmecserét folytattak a résztvevők a kriminológiából. Az e körbe vágó előadások ugyanis ekkor bevégződtek. 26-án d. u. eszmecsere volt a fiatalkorúak bűnügyeiben érvényes anyagi és alaki jogszabályokból. Mi sem mutatja az igazságügyminiszter ur érdeklődését jobban, mint az, hogy az eszmecserén részt vett. Közben, május 15-én, ülést tartott a nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportja, amely érdekes és tanulságos ülésen szintén részt vettünk. Feledhetetlenül mélységes és nagy élvezetben volt részünk. Wlassics Gyula dr. tartott megnyitó előadást arról, hogy az ujabb tudományos kutatások a tételes büntetőjog terén mily reformokat tesznek szükségessé. A mélyen átgondolt, fölségesen szépen megkoncipiált előadás nagy hatást tetl mindnyájunkra. Wlassics dr. azt az érdekes következtetést vonta !e, hogy a megalkotandó uj büntetőjogi kódex munkálatai megkezdése alkalmából követendő irányelvként a klasszikus büntetőjogi iskola helyes és fenntartandó tanításainak az uj irányok kijegecesedett tudományos megállapításaival való célszerű összeegyeztetése szolgáljon. Az arany középút — a mint kifejezte magát — mondván, hogy a tudományos igazságok soha sem a szélsőségekben keresendők. A fenti vita-kérdés körül ezzel megkezdte ez a tudományos egyesület érdekes előadásainak sorozatát, amelyek bő alkalmat fognak nyújtani az elmélet és gyakorlat férfiai részére egyaránt a részvételre. (Budapest, 1913. május 26. Beküldte : k. g.) = Vitás kérdések. A m. kir. Kúria Il-ik (telekkönnvi, úrbéri és birtokrendezési ügyekre alakított) jogegységi tanácsa legközelebbi ülésében a következő vitás elvi kérdés fölött fog dönteni: „Az árverésen való vétel csak azon az alapon támadható meg, hogy a vevő a végrehajtóval vagy a végrehajtást szenvedettel rosszakaratulag összejátszott a tulajdoni igénnyel biró harmadik személy jogainak megrövidítése, illetve e jogok érvényesítésének meghiúsítása céljából ? Avagy az árverési vevőnek rosszhiszeműsége és ebből folyólag az árverési vétel érvénytelensége azon az alapon is megállapítható-e, hogy az árverési vevő tudta vagy a kellő gondosság mellett tudhatta, hogy az árverés tárgyát képezett ingatlanra harmadik személynek tulajdoni igénye van és a fennforgó kürülményehből tudhatta azt is, hogy ennek az igénynek jogos alapja lehet? A III. (váltó, kereskedelmi és csődügyekre alakított) jogegységi tanács pedig a következő kérdésre fog válaszolni: „A munkaadó érvényesen kikötheti azt, hogy alkalmazottja abban az esetben, ha a szolgálatból önként kilép, a nyugdijalapba nyugdíjjárulék cimén befizetett összegeket vissza nem követelheti és nyugdíjhoz való igényét is elveszti?" -= A stornodij. A m. kir. Kúria I. (közpolgári) jogegységi tanácsa, amint már emliteitük. május hó 19-én tartott ülést, amelyben a következő vitás elvi kérdés került döntés alá: „Ha hosszabb lejáratú kölcsönnek idő előtti visszafizetése esetére a kamatokon felül kártalanítási- (stomo) dij fizetése is kiköttetett és a követelés nem kereskedelmi vagy váltó, hanem polgári peres eljárás utján érvényesíttetik, a kártalanítási dij. amennyiben az a kikötött kamattal együtt a 8%-ot egészben vagy részben meghaladja, a kamattal együtt 8%-ot meghaladó részben az 1877: VIII t.-c. 2. és 4., valamint az 1883: XXV. t.-c. 21-ik §-ának rendelkezéseire tekintettel megitélhető-e ?" A Kúria jogegységi tanácsa értesülésünk szerint a kérdésre igennel felelt. = Az igazságügyminiszter a rabscgélyezésről. Dr. Balogh Jenő igazságügyminiszter abból az alkalomból, hogy a Budapesti Rabsegélyező Egylet őt tiszteleti elnökévé választotta, a következő levelet intézte bellyei Rickl Gyula államtitkárhoz, mint az egyesület elnökéhez: Hálás köszönettel értesültem arról a kiváló kitüntetésről, amelyben a Méltóságod bölcs vezetése alatt álló Rabsegélyző Egyesület az által részesített, hogy régi közkatonáját legutóbbi közgyűlésén Méltóságod, mint az egyesületnek nagy odaadással dolgozó régi ügybuzgó elnöke mellé emelte. Kezdő hivatalnok koromtól fogva mindig átéreztem annak a nagy jelentőségét, hogy minden olyan munkaerőt, amely a társadalom részéről még megmenthető, fokozott gondossággal kell megtartani, különösen támogatni kell a letartóztatottaknak elhagyott és redszerint kifogástalan életű családtagjait és meg kell kísérelni azt, hogy mindazok, akik inkább szerencsétlenek, semmint bűnösök, a nemzeti munka részére visszahódittassanak, illetőleg társadalmilag használhatóvátétel végett átalakíttassanak'. Teljesen át vagyok hatva attól a meggyőződéstől, hogy napjainkban a hosszú gazdasági válságok, az óriási kivándorlás, a komoly külpolitikai helyzet mindinkább fokozza ennek a munkának a jelentőségét. Ezétt biztosithatom méltóságodat és a bölcs vezetése alatt álló egyesület tagjait, hogy teljesen átérzem a kiváló szolgálatokat, amelyeket évek hosszú során végzett csendes munkájukkal az országok és a nemzetek ezen a téren tettek és ezt a jelentős tevékenységet ezúttal is kiváló érdeklődéssel és a hála őszinte érzésével fogom kisérni. • Az Országos Ügyvédszövelség igazgatótanácsa f. é. június hó 8.-án, vasárnap d. e. 10 órakor Budapesten az ügyvédi kamara helyiségében (V., Szemere-u. 10) ülést tart. Az ülés tárgysorozata a következő: 1. A tömeggondnokságok és ügygondnokságok arányos elosztása tátgyában teendő intézkedések. Előadó dr. Hevesi Illés. 2. A lugosi osztály indítványa országos érvényű kollektív megallapodádás létesítése iránt. Előadó dr. Havlik János. 3. Dr. Bakonyi Pál subventió-igénye az 1913. évi szövetségi határidőnapló tárgyában. Előadó dr. Jacobi Béla. 4. Szövetségi ügyrend megállapítása és az osztályügyrend módosítása. Előadó dr. Hevesi Illés. 5. A belügyminisztérium által kivánt alapszabály kiegészítés. Előadó dr. Bakonyi Pál. 6. Az alapszabályok 17. §-ának módosítása. Előadú dr. Bakonyi Pál. 7. Pénztárnoki jelentés es előirányzat az 1913 május 1-től dec. 31-ig terjedő időre. Előadó dr. Jacobi Béla. 8. Több osztály kérelme osztálytitkári fizetés megállapítása tárgyában. Előadó dr. Jacobi Béla. 9. Az 1913. évi rendes közgyűlés előkészítése és tárgysorozatának megállapítása. Előadó dr. Blauner Mór. 10. Az 1914. évi rendes közgyzlés helyének megállapítása. Flőadó dr. Blauner Mór. 11. Indítvány tagsági jelvények, igazolványok és címkék tárgyában. Előadó dr. Weisz Ignác. 12. Dr. Szegheő Gábor felebbezése a budapesti osztály elnökének határozata ellen. Előadó dr. Vajda József. 13. Titkári jelentés a szövetségi sajtó ügyéről és a folyó ügyekről. Előadó dr. Vajda József. 14. Esetleges indítványok. = Továbbképző-tanfolyam. Május hó 5-én az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület részéről YVettstein Béla ügyvezető igazgató, Ráth István, Révay Bódog, Lányi Márton és Auer György tagok, a budapesti ügyvédi kör részéről pedig Szilágyi Artúr Károly, Balog Arnold, Waigand József és Gyöngyösi József tagok részvételével egy a bírói egyesület és az ügyvédi kör tagjainak számára felállítandó továbbképző-tanfolyam tárgyában előzetes megbeszélést tartván, egyhangúan azon a véleményen voltak, hogy kívánatosnak tartják ily tanfolyamnak felállítását. Indítványt tesznek ennek alapján mindkét egyesületnek, amelyekben